Indiai állampolgárok családi adókedvezménye

Kérdés: Jogosultak lehetnek a családi adókedvezményre egy magyar vállalkozásnál kiküldetésben dolgozó indiai állampolgárok annak ellenére, hogy a gyermekükre nem kapnak családi pótlékot? A munkavállalók leadták a nyilatkozatot, de a munkáltató véleménye szerint nem jogosultak a kedvezményre.
Részlet a válaszából: […] ...igazolnia, hogy a magyar szabályok alapján a kedvezményezett gyermek után családi pótlékra jogosultság megállapítható lenne, illetve az eltartott gyermek a családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető lenne.Ha a külföldi magánszemély családi pótlékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Külszolgálatra küldött munkavállaló és hozzátartozójának egészségbiztosítási ellátása

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási ellátásra lesz jogosult és milyen feltételekkel az a magyar állampolgár, akit munkavállalóként három évre Mexikóba küld a cége dolgozni? Jogosult lesz-e az ellátásokra a munkavállaló felesége is, aki vele utazik külföldre?
Részlet a válaszából: […] ...harmadik állam területén foglalkoztatja, és ez idő alatt abiztosított, illetve a vele együtt harmadik állam területén tartózkodóeltartott házastársa és gyermeke az Eb-tv. 12-14. §-okban meghatározottfogászati ellátást, járóbeteg-szakellátást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Társadalombiztosítási azonosító jel

Kérdés: Ki jogosult társadalombiztosítási azonosító jelre, és hogyan lehet igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...fizet (például anyugdíjasok), vagy akik egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni,mint 2007. április elsejétől az eltartott hozzátartozók. Míg a biztosítottaknemcsak az orvosi szolgáltatásra, hanem pénzügyi ellátásra, például táppénzreis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...állam nem fizet tovább az eltartott nagykorúakegészségügyi ellátásáért. 2007. április 1-jétől a minimálbér 9 százalékának megfelelőösszegű egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében jogosultak az alapvetőtermészetbeni ellátásra.A Tbj-tv. 16. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Külföldön dolgozó nagykorú gyermek biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy technikumot végzett 19 éves gyermeket a szülő bejelentette mint eltartott nagykorú hozzátartozót, mivel a gyermek nem tudott elhelyezkedni. Mi a szülő teendője abban az esetben, ha időközben a gyermek kiment Angliába dolgozni egy étterembe? Magyarországon be kell-e lépnie magánnyugdíjpénztárba annak a pályakezdőnek, akinek az első munkahelye külföldön van?
Részlet a válaszából: […] ...azonos módon egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. ATbj-tv. módosítása következtében 2007. április 1-jétől az eltartott közelihozzátartozónak minősülő személyek hozzátartozói jogon már nem jogosultak azegészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Megbetegedés külföldön

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a magyar állampolgár, aki külföldi útja során betegszik meg?
Részlet a válaszából: […] ...három hónapot meghaladóan harmadik tagállam területén foglalkoztatja,és ez idő alatt a harmadik állam területén vele tartózkodó és eltartotthozzátartozója – házastársa, gyermeke – veszi igénybe a feltétlenül szükségesmértékig az egészségügyi szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet bejelenteni alakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztáraknál.Eltartó lehet minden olyan nagykorú magánszemély, aki aMagyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik, és a Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Egészségügyi szolgáltatás Romániában

Kérdés: Valóban csak a biztosítottak részére vehető-e igénybe ingyenesen a sürgősségi egészségügyi szolgáltatás Romániában?
Részlet a válaszából: […] ...az, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti,közszolgálati jogviszonyban, tagsági viszonyban áll, önálló vállalkozó,nyugdíjas, valamint ezek eltartott családtagjai, felsőfokú oktatási intézménynappali tagozatán tanuló, illetve megállapodás alapján járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Nyugdíj előtt álló őstermelő járulékai

Kérdés: 2007. január 1-jétől kell-e még nyugdíjjárulékot fizetnie annak az 1949. június 4-én született magánszemélynek, akinek 2005. január 31-éig 38 év és 205 nap ledolgozott, elismert munkaviszonya volt, 2006. január 1-jétől munkaviszonya megszűnt, és a továbbiakban őstermelőként tevékenykedik, és őstermelői árbevétele támogatások nélkül nem éri el a 7 millió forintot. Őstermelőként meg kell-e fizetnie az egészségbiztosítási járulékot, vagy felesége után biztosítottá válik?
Részlet a válaszából: […] ...A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése azonban arról rendelkezik, hogy annak abelföldi személynek, aki biztosítottnak vagy biztosított eltartotthozzátartozójának nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen[Tbj-tv. 16. § a)-p) és s)-t) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.
1
2
3