A Kit. hatálya alatt álló kormányzati tisztviselő visszafizetni rendelt végkielégítésének pénzintézeti végrehajtása

Kérdés: Álláshely elvonása következményeként végkielégítésben részesülő, azonban ismételten kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő kormánytisztviselő a végkielégítés meghatározott részét a 185/2022. Korm. rendelet alapján a korábban kifizető foglalkoztató részére köteles visszafizetni. Azonban az ellene folyamatban lévő végrehajtási eljárásban a bankszámlájára kiadott beszedési megbízással azt a végrehajtó leemelte, a pénzintézet pedig teljesítette. A végkielégítés visszafizetésére így már nem rendelkezik elegendő fedezettel. Melyek a jogkövető eljárásnak az egyes lépései, és miként járjon el ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...szervet pedig arról, hogy az említett korlátozó rendelkezés hatálya alá tartozik. A rendeletben foglaltak végrehajtását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzi.A végrehajtásra jogosult a kényszerintézkedést a Vht. 79/A. §-ának (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Ellátások külföldi előzmény esetén

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a munkavállaló, aki 2019. május 6-án lépett be jelenlegi munkahelyére, a tb-kiskönyvében az utolsó bejegyzett munkaviszonya 2009-től 2017. február 28-ig állt fenn, nyilatkozata szerint 2017. júliustól 2019. március 31-ig Ausztriában tartózkodott a férjével, ahol egy panzióban dolgozott teljes munkaidőben, többször napi tíz órát is, és első gyermekét 2020. márciusra várja? Hogyan tudja igazolni az ausztriai munkaviszonyát, ahol – tudomása szerint – be volt jelentve? A dolgozó 2019. november 4-től jelenleg is "9"-es kóddal táppénzben részesül.
Részlet a válaszából: […] ...történő adatcsere lebonyolítása érdekében. A megkeresést a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal kifizetőhelyi ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeti egységéhez kell küldeni.Amennyiben a külföldi biztosítási idő igazolást nyert, úgy azt mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...a NEAK-kal finanszírozási, illetve a keresőképtelenség elbírálására szerződést kötött intézményt (személyt) is értesíti.Ha az ellenőrzés során a szakértő főorvos ismételt vagy súlyos hiányosságokat tár fel, a keresőképtelenség elbírálására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Meghatalmazás adóhatósági eljárások során

Kérdés: Valóban szükség van tanúkra a meghatalmazás hitelesítése érdekében abban az esetben, ha egy könyvelőirodát üzemeltető kft. ügyvezetője adó- és járulékellenőrzés során egy másik kft.-t képvisel? Az eljáró adóhatóság visszautasította a megbízó és a megbízott által is cégszerűen aláírt meghatalmazást a tanúk hiánya miatt, amit végül annak ellenére pótoltak, hogy véleményük szerint két jogi személy által kiállított meghatalmazás esetén nincs szükség tanúkra. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés konkrét megválaszolása előtt röviden összefoglaljuk a jogi személy adó- és járulékellenőrzése esetén felmerülő meghatalmazotti képviselet leglényegesebb szabályait. A jogi személy nevében eljáró meghatalmazott esetén az adóhatóság először is megvizsgálja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Társadalombiztosítási kifizetőhely

Kérdés: Hogyan kell megalapítania a társadalombiztosítási kifizetőhelyet egy cégnek, mire van ehhez szükség, milyen új kötelezettségeket jelent ez a gyakorlatban, illetve milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak?
Részlet a válaszából: […] ...szabálysértések gyanúja esetén, büntető vagy szabálysértési eljárás kezdeményezése érdekében az illetékes EPSZSZ, OEP ellenőrzési szakegységének tájékoztatása,– mindazon feladatok ellátása, melyeket a jogszabály a feladatkörébe utal.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Le nem vont egyéni járulékok utólagos behajtása

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy az APEH az idei évtől közvetlenül a munkavállalótól követeli azokat a le nem vont és be nem vallott egyéni járulékokat, amelyek hiányát utólag, a foglalkoztató ellenőrzése során állapítják meg? Hogyan megy ez végbe a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása, levonása és bevallásamellett azok megfizetését is. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogyamennyiben az utólagos adóellenőrzés azt állapította meg, hogy a foglalkoztatóa munkavállaló jövedelméből az egyéni járulékot helytelenül nem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Önellenőrzés

Kérdés: Egy cég a 2006. év 07. hóra vonatkozóan a 0608-as járulékbevallása során rosszul adta be egyik dolgozójának (tagjának) lapját, mivel a 03-as lap 65. sorába 220 000 forintot állított be, viszont a 06-os lapon társadalombiztosításijárulék-alapnak 180 000 forintot vettek alapul. (Ennek előzménye az volt, hogy béremelés történt a cégnél 2006. augusztus 1-jétől, és miután számfejtették a július hónapot, már beállították a 2006. augusztus 1-jétől esedékes új béreket, és a program összekeverte az adatokat.) Javítani kell-e az egész 0608M és 0608A bevallást, vagy elég csak annál az egy dolgozónál a 0608-ast javítani. Milyen bevalláson és hogyan kell a javítást elkészíteni? Hogyan és milyen bevalláson kell javítani a 2006. 05. hónapra vonatkozó 0608-as bevallást, ha 10 000 forint értékhatár alatti egyedi beszerzésű ajándékokat vásárolt a cég, mely után a 44 százalék személyi jövedelemadót és a 11 százalék eho-t bevallották, ezt beállították a 16. és 30. sorokba, de később rájöttek a kitöltési útmutató alapján, hogy ezt évi egy alkalommal kell bevallani és befizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kell. A többi magánszemély már beküldött, hibával nem érintettadatait nem kell megismételni. A helyesbítés akkor minősül egyben önellenőrzésnek is, ha azadózó kötelezettsége valamely adónemen növekszik vagy csökken. Ekkor amagánszemély adatainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Méltányosság

Kérdés: Hogyan kérheti egy cég tartozásának méltányosságból történő elengedését?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesül.Szankciók esetében követendő méltányossági eljárásSzankciók (adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék,önellenőrzési pótlék alkalmazására minden esetben a törvényben előírtkötelezettségek nem vagy helytelen teljesítése miatt kerül sor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.