33 cikk rendezése:
1. cikk / 33 Letiltás munkabérből
Kérdés: Hogyan kell teljesítenie a munkáltatónak a végrehajtó által előírt levonási kötelezettséget abban az esetben, ha tájékoztatást kapott arról, hogy az egyik munkavállaló ellen végrehajtási ügy van folyamatban, amelynek kapcsán a meghatározott összegek levonására köteles? Mire kell figyelnie a munkáltatónak ebben az esetben?
2. cikk / 33 Harmadik ország állampolgára
Kérdés: Keletkezik bármilyen társadalombiztosításijárulék- vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy magyarországi szálloda ingyenes szállást és ellátást nyújt egy arab ország állampolgárának, aki a szálloda tulajdonosának egy másik arab országban lévő vállalkozása megbízásából keres ingatlanbefektetési lehetőségeket Magyarországon? A külföldi állampolgár és a szolgáltatást nyújtó szálloda között semmilyen jogviszony nincs, az érintett a szállodatulajdonos arab országbeli vállalkozásának munkavállalója. Kell esetleg egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a magánszemélynek ebben az esetben?
3. cikk / 33 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
4. cikk / 33 Tanulmányi szerződés
Kérdés: Kell a kifizetett tandíj után közterheket fizetnie egy állatorvos cégének abban az esetben, ha tanulmányi szerződést köt egy egyetemistával a kolozsvári állatorvosi egyetemi tanulmányainak finanszírozására? A felek jelenleg semmilyen jogviszonyban nem állnak egymással, a tanulmányi szerződés értelmében az egyetemi hallgató a tanulmányai befejezése után munkát fog vállalni a vállalkozásban a szerződésben meghatározott időszakra. A hallgató a tanulmányai befejezéséig Romániában él.
5. cikk / 33 Célzott önsegélyező szolgáltatás
Kérdés: Mit jelent pontosan a célzott önsegélyező szolgáltatás, és hogyan adózik a juttatás munkáltatói és munkavállalói oldalon? Van valamilyen adóelőny más juttatásokhoz képest?
6. cikk / 33 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
7. cikk / 33 Függő hatályú döntés
Kérdés: Van valamilyen közteherviselési kötelezettség az OEP által 2016. január 1-jétől rendszeresített függő hatályú döntésben foglaltak alapján, a 60 napon túli ügyintézési határidő miatt a kérelmezőnek fizetendő 10 000 forint összegű juttatás után? Munkaviszonyból származó bérjövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell minősíteni ezt a juttatást?
8. cikk / 33 Vasárnapi pótlék
Kérdés: Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként vehető figyelembe az ellátások számítása során az Mt. 140. §-ában meghatározott vasárnapi pótlék abban az esetben, ha a munkaszerződésben nem szerepel, de a vasárnapi munkavégzés elrendelése esetén kifizetésre került? Helyesen járt el a munkáltató, ha rendszeres jövedelemként vette figyelembe a pótlékot annak ellenére, hogy a munkáltatónál a tavalyi évben csak egy hónapban került sor ilyen kifizetésre?
9. cikk / 33 Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei
Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
10. cikk / 33 Bérkompenzáció figyelembevétele táppénzalapként
Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.
