Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a felszolgálási díj 81 százalékát tekinti csak nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemnek, viszont az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai során teljes összegét tekintve ellátási alapnak minősül.És végül egy megjegyzés erejéig vissza kell térnünk a borravalóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...venni.A legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosa (éves keretösszeg), 2017. évben 2?295?000 forint az az összeg, amit a nyugellátás folyósításának szüneteltetése nélkül a nyugellátás mellett el lehet érni. Ha a nyugdíjasként foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők öregségi nyugellátása öregségi teljes nyugdíjnak minősül. Ami pedig a nők kedvezményes nyugdíja melletti keresőtevékenységet illeti, a jövedelemkorlátozás valóban él. Az öregségi nyugellátás mellett csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idő, legfeljebb azonban öt naptári év vásárolható meg.(A nyugellátásra jogosító szolgálati idő szerzése érdekében kötött megállapodást a kedvezményezett [jogosult] személy javára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Felszolgálási díj nyugdíjjáruléka

Kérdés: Levonhatja-e a munkáltató a munkavállalótól a felszolgálási díj után fizetendő nyugdíjjárulékot? Jogosult lesz-e ezen befizetés után valamilyen ellátásra a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […]  A 71/2005. GKM rendelet értelmében a felszolgálási díj aKer-tv. 2. §-ának 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégekfelszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj,amelyet a fogyasztó részére adott számlán, nyugtán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: A bruttó vagy a nettó béreket veszik figyelembe az ellátás megállapítása során annak a személynek az esetében, akinek 1997. december 31-éig 30 év munkaviszonya volt, ezután rendszeres szociális járadékban részesült, majd 2011-ben rokkantsági nyugdíjra lett jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...alapuló nyugdíjszámításra – a jelenleg hatályos rendelkezésekszerint – a 2012. december 31-ét követően megállapításra kerülő nyugellátásokesetében lesz lehetőség.A rokkantsági nyugdíj megállapítása során keresetként,jövedelemként kell figyelembe venni:a) az 1988...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...és az egészségbiztosítási járulék alapját:a) a foglalkoztató által megállapított és folyósítotttársadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem afoglalkoztatót terhelő összege,b) az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éveskeretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátásszüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a 84.§ alkalmazásával – vissza kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...az évben kiszámítani, illetve azt, hogy ez a számítási mód a2008. január 1-jétől "induló" nyugdíjak esetében hogyan változna. I. A nyugellátás alapjául szolgáló átlagkeresetmeghatározása a 2008. január 1. előtt induló nyugdíjak esetébenAz öregségi nyugdíj összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetése esetén azMt. 88. § (2) bekezdése alapján kifizetett összeget.A 4 százalék egészségbiztosítási járulék alapja egybenellátási alapként veendő figyelembe az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiszempontjából. Ezzel szemben a 4 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.