Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet

Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony nem eredményez szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget.Az új szövetkezeti forma bevezetésével egyidejűleg az Eho-tv. 3. §-a is egy új (6) bekezdéssel egészül ki, amely értelmében mentes a százalékos mértékű egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Végelszámolás alatt álló bt. beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen nyomtatványon kell bevallania a kültag szja- és eho-fizetési kötelezettségét egy végelszámolás alatt álló betéti társaságnak, ha az eredménytartalékból jövedelmet fizet ki a tagjai részére, amelyből levonja a közterheket? A kültag a cég megalakulása óta nem vett részt a társaság tevékenységében, ezért eddig semmilyen bevallásban nem szerepelt.
Részlet a válaszából: […] Ha a társas vállalkozás tagjának tagi jogviszonyára tekintettel adóköteles jövedelem kerül kifizetésre, akkor arról a kifizető vállalkozásnak adóbevallási kötelezettsége van.Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése alapján a munkáltatónak, a kifizetőnek havonként, a tárgyhót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

1954-ben született nők nyugellátása

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjára, hiszen csak egy rendelkezik 40 évjogosultsági idővel. A másik kettő pedig jogosultsági idő hiánya miatt azelőrehozott öregségi nyugdíjat választaná, melynek összege – még azonoskereseti adatok mellett is – eltérne a 40 év jogosultsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Nappali tagozatos társasági tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van egy társaság nappali tagozatos tanuló tagjának, ha vesz fel jövedelmet, illetve ha nem?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységre jellemző keresetet, illetve ez alapján aszemélyes közreműködői díj kiegészítését, amit aztán az szja- és ehofizetésikötelezettség során figyelembe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot, a 6százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetve a tételes ehót. Nézzük társadalombiztosítási jogállásuk alakulását aváltozások után! A tagoknak megszűnik a személyes közreműködése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Nyugdíjas társas vállalkozó járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításánál azt azidőszakot kell figyelembe venni, amelyre az érintett után egészségügyiszolgáltatási járulék, illetve tételes eho került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Nappali tagozatos beltag közterhei

Kérdés: Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni egy betéti társaság beltagja után, ha nem vesz fel jövedelmet, mert egy felsőfokú intézmény nappali tagozatán végzi tanulmányait? A tag hallgatói jogviszonyát az iskola leigazolta. Változik-e a hozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a hallgató továbbtanul, szintén nappali tagozaton, doktori cím megszerzése miatt, ahol ösztöndíjat kap? Melyik jogszabály írja elő a bt. beltagjának kötelező személyes közreműködését?
Részlet a válaszából: […] ...tagi jövedelme után kötelezett atársadalombiztosítási és egyéni járulékok megfizetésére, illetve terheli utánaa céget a tételes eho fizetésének a kötelezettsége.Összefoglalva tehát, amennyiben a kérdésben említett tag afentiek alapján társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Evás bt. bel- és kültagjának osztaléka

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettség terheli az evás betéti társaságot a kiegészítő tevékenységű beltagja, illetve a nappali tagozatos egyetemi hallgató kültagja részére kifizetett osztalék után? A beltag után a tételes ehót, és az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a személyesen közreműködő kültag után pedig a tételes ehót fizeti meg a cég. Meg kell-e fizetniük a 14 százalékos ehót az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...után nem köteles a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásfizetésére. A 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást az Eho-tv. 3. § (3)bekezdésének c) pontja szerint a 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselőosztalék, vállalkozói osztalékalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége egyaránt keletkezik [Tbj-tv.19. § (1)-(3) bekezdései, 20. §, 24. §, Eho-tv. 6. § (3) bekezdés a) pontja].Emellett munkabére után a 3 százalékos munkaadói és a 1,5 százalékosmunkavállalói járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Kiegészítő tevékenységű tag jogviszonya

Kérdés: Valóban igaz-e az az előadáson hallott információ, amely szerint a kiegészítő tevékenységű tagok közül csak annak kell a havi 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, aki személyesen közreműködik? Elég-e taggyűlési határozatban előírni, hogy a tag személyesen nem működik közre? Kieső idő esetén hogyan kell igazolni a keresőképtelenséget? Be kell-e jelenteni a 0808-as számú nyomtatványon a kiegészítő tevékenységű tagokat, ha semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik utánuk?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel jövedelemben sem részesül,nem minősül társas vállalkozónak, és ennek megfelelően utána járulékot, tételesehót fizetni nem kell.A személyes közreműködés hiányát sem taggyűlésihatározattal, sem egyéb dokumentummal nem kell igazolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.
1
2
3
5