45 cikk rendezése:
1. cikk / 45 Kölcsön kamata
Kérdés: Helyesen járt el az a társaság, amely egy magánszemélytől kapott kölcsön szerződésben megállapított kamatának összegét béren kívüli juttatásként számolta el, és a kamat 1,18-szoros összege után megfizette a személyi jövedelemadót és a 19,5 százalékos ehót is? A kamat összege megfelel a jegybanki alapkamatnak. A?kölcsönt adó magánszemély semmilyen jogviszonyban nem áll a társasággal, a felek teljesen függetlenek.
2. cikk / 45 Tagi kölcsön kamatának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagjai tagi kölcsönt nyújtanak a vállalkozásnak 5 éves futamidőre, amely után negyedéves rendszerességgel történik meg a kamatok fizetése?
3. cikk / 45 Önkéntes pénztári adomány
Kérdés: Fizethet a továbbiakban kizárólag adományt az a munkáltató, amely eddig önkéntes pénztári hozzájárulást fizetett?
4. cikk / 45 Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók
Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
5. cikk / 45 Munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása
Kérdés: Milyen módon és milyen határidővel tudja bevallani és befizetni a magánszemélyt terhelő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást a munkavállaló a munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása esetén? A munkavállalónak ebben az esetben egyéb jövedelme keletkezik, amelyből a biztosító levonja a személyi jövedelemadót, de a százalékos ehót a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie.
6. cikk / 45 Egyesület által alapított díj
Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
7. cikk / 45 Tag egyéni járulékainak elszámolása
Kérdés: Taggal szembeni követelésként kell kimutatni a magánszemélyt terhelő nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot abban az esetben, ha egy kft. személyesen közreműködő tagja nem vesz fel jövedelmet, és a cég fizeti utána az egyéni járulékokat? Valóban egyéb jövedelemnek minősül a taggal szemben elengedett követelés ebben az esetben? A követelés elengedése keletkeztet ehofizetési kötelezettséget, és ha igen, milyen mértékben? Kinek kell megfizetnie ezt a közterhet? Szerepeltetni kell a '08-as bevallásban az elengedett követelés összegét?
8. cikk / 45 Tanulmányi támogatás
Kérdés: Adó-, illetve járulékköteles jövedelemnek számít egy kft., valamint nappali tagozatos egyetemi hallgatók között létrejött tanulmányi szerződés alapján fizetett tanulmányi támogatás abban az esetben, ha a támogatottak vállalják, hogy a kötelező szakmai gyakorlatot a támogatónál teljesítik, a szakdolgozatot a támogatónál készítik el, illetve a tanulmányok befejezését követően a támogatónál munkaviszonyt létesítenek legalább a támogatás időtartamával megegyező időre? A tanulmányok ideje alatt a támogatott folyamatosan kapcsolatot tart a támogató által kijelölt mentorokkal. A tanulmányi támogatás összege a tanulmányi eredményektől függően maximum havi 75 000 forint. Be kell jelenteni a diákokat a 'T1041-es nyomtatványon?
9. cikk / 45 Szövetkezet által fizetett temetési segély járulékai
Kérdés: Milyen járulékkötelezettség keletkezik egy szövetkezet által a közösségi alapból a tagok részére fizetett temetési segély összege után? Összevonandó jövedelemnek számít ez az összeg, vagy adómentes bevételnek?
10. cikk / 45 Főiskolai hallgatók szakmai gyakorlata
Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató kft. abban az esetben, ha a cégnél szakmai gyakorlatukat töltő főiskolai hallgatók részére a szerződésben meghatározott díjazást fizeti ki, amely után kizárólag a 27 százalékos ehót fizeti meg?