Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai

Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugdíjas személy nem minősül biztosítottnak, ezért a munkaviszonyból származó jövedelmét nem terheli nyugdíjjárulék, illetve egészségbiztosítási járulék. Ezzel párhuzamosan a Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja a nyugdíjas személyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Egészségpénztári adomány

Kérdés: Adómentes juttatásnak minősül a 2019. január hónapban átutalt egészségpénztári adomány abban az esetben, ha a foglalkoztató 2018. évben minden hónapban fizetett dolgozónként 5000 forint értékben ilyen juttatást? Hogyan változik az adomány adózása 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás fizetésére kötelezett.A magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, valamint másfél százalék munkaerőpiaci járulék terheli. A magánszemély az egyéni számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: 2019-től bérként adózik az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás. Van értelme ezzel a megemelkedett adóteherrel önkéntes pénztári hozzájárulást fizetni a munkavállalónak, vagy egyszerűbb bérként kifizetni a pluszjuttatást?
Részlet a válaszából: […] ...közterhet kellett megfizetni.A munkavállalónak 15 százalék személyi jövedelemadót, 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot kell fizetnie, illetve az egyéni számláján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] A 2010-es év a változások éve. A korábban adómentesen adhatóbéren kívüli juttatások jó része adókötelessé vált, más része kedvezményesadózás alá esik, csupán néhány juttatás maradt adómentes.Néhány béren kívüli juttatás továbbra is adómentes maradt.2010. évtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése értelmében a jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, amelyeket:– a munkáltató a magánszemély javára munkáltatóihozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba együttesen, legfeljebba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezett. A munkavállalópedig a 10 ezer forint után még fizet 18 vagy 36 százalék személyijövedelemadót, összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalékmunkavállalói járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Cafeteria-rendszer

Kérdés: Mit jelent a cafeteria-rendszer? Alkalmazható-e kisebb vállalkozásoknál is?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemélynek adóznia kell. Fizet még például 40 százalék személyi jövedelemadót, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, 3 százalék egészségbiztosítási járulékot és 1 százalék munkavállalói járulékot, tehát összesen 52,5 százalékot. A havi 6554 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.