Megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadsága

Kérdés: Valóban figyelembe vehető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények megállapítása során a megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadságának idejére járó díjazás annak ellenére, hogy általános esetben ez a kifizetés nem tartozik a kedvezményes juttatások közé? Előadásokon különböző információk hangzottak el ezzel a témával kapcsolatban, ezért pontosításra szorul a kérdés.
Részlet a válaszából: […] ...a megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadságának idejére járó díjazás – a törvényben foglalt mértékig – valóban mentes a szociális hozzájárulási adó alól.A Szocho-tv. 17. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény támogatott munkavállaló után

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után a munkavállalója után, aki a foglalkoztatás megkezdése előtt hosszú időn keresztül regisztrált álláskereső volt, és akire tekintettel a foglalkoztató bérköltség-támogatást igényelt és kapott? A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó 70 százaléka. Elszámolható egyszerre a két támogatás, vagy ebben az esetben le kell mondania a munkáltatónak az adókedvezményről?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszakát, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Elszámolási időszak

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezéseket, milyen eltérések vannak a munkaidőkerethez képest, mire érdemes figyelni ebben az esetben? Mennyi a leghosszabb alkalmazható időszak az egy műszakban, illetve a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében? Mit kell vizsgálni akkor, ha az időszak lejár?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolási időszak végéig), akkor a többletmunkaidőt az elszámolási időszakon felül végzett munkára vonatkozó szabályok szerint kell díjazni. Tekintettel arra, hogy az egyes elszámolási időszakok nemcsak hetente keletkeznek, hanem hetente le is járnak, fontos tudni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Nők 40 plusz program

Kérdés: Valóban megtérítésre kerül a 39 év és 2 hónap jogosultsági idővel rendelkező nő bérköltsége a munkaadó számára? Igénybe veheti ezt a kedvezményt a munkavállaló férje abban az esetben, ha egyéni vállalkozóként ő foglalkoztatja a feleségét?
Részlet a válaszából: […] ...legalább 1 hónapja regisztrált álláskereső és– 55. életévét betöltötte, és a Tny-tv. 18. §-ának (2a) bekezdése szerinti nyugdíjjogosultságoz, azaz a nők kedvezményes nyugdíjához legalább 37 év jogosultsági idővel rendelkezik vagy– 60. életévét betöltötte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Belföldi kirendelés

Kérdés: Melyik cég köteles teljesíteni a munkavállaló bérfizetésével, illetve járulékbevallásával kapcsolatos kötelezettségeket belföldi kirendelés esetén? Be kell jelenteni a NAV-nak a kirendelést? Mi a teendője a kirendelő cégnek és a foglalkoztató cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...egyetemlegesen felelnek [Mt. 166. § (3) bek., Ptk. 337-338. §].A kirendelő munkáltató a munkaerő átengedéséért külön díjazást nem kérhet, mivel erre csak a munka­erő-kölcsönzési tevékenység végzésére felhatalmazott kölcsönbeadók jogosultak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Tanulmányi szerződés

Kérdés: Elszámolhatja egyéb személyi jellegű ráfordításként a tanulmányi idő alatt fizetett állandó havi ösztöndíjat és az egyéb költségeket (pl. tandíj, könyv, utazás) egy betéti társaság, amely tanulmányi szerződést kötött a cég tevékenységében személyesen nem közreműködő beltag gyermekével az egyetem nappali tagozaton történő elvégzésére (bt. gyógyszertárat üzemeltet, a gyermek gyógyszerész szakon tanul), melyben megállapodtak, hogy a tanuló az egyetem elvégzése után meghatározott ideig személyesen közreműködik a vállalkozásban? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak és a magánszemélynek 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába..." A magánszeméllyel kötött képzési szerződés alapján kifizetett összeg ennek megfelelően a személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Szabadságmegváltás szociális­hozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Jár-e a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a szabadságmegváltásra kapott díjazásra is annak a munkavállalónak az esetében, akinek 2012. április 30-án megszűnt a munkaviszonya, és nem vette ki az időarányosan járó szabadságát, ezért a munkáltató kifizette azt a teljes havi bérén felül?
Részlet a válaszából: […]  Megítélésünk szerint igen. A 2011. évi CLVI. tv. 460. §-ának(5) bekezdése értelmében a részkedvezmény alapja a kifizetővel munkaviszonybanálló természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakramegillető, az adó alapjának megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 19.

Kilépő dolgozó szabadságának visszavonása

Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha a munkavállaló kilépéséig több szabadságot vett igénybe, mint ami időarányosan járt volna számára? Egy heti 40 órában dolgozó takarítónő havi 78 000 forint összegű bruttó béréből 2011. szeptember 30-i kilépése miatt 10 napra jutó túlvett szabadságot kell visszavonni. Milyen jogcímen kell visszavonni az összeget, és érinti-e ez a bérköltség összegét? A bruttó vagy a nettó munkabérből kell a levonást teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...havi bruttó bére 78 000-35 454 = 42 546 forint lesz. Ebből az összegbőlkell a 16 százalék szja-t (6807 forint), 10 százalék nyugdíjjárulékot (4255forint) és 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (3191forint) levonnia. A dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató a munkaidőkeretbenrendelkezésre álló munkaidőt nem használja fel teljes mértékben, amunkavállalókat az állásidőre járó díjazás, vagyis személyi alapbér illeti meg.Mindezeken túlmenően 2009. június 1-jétől léptek életbe azokaz Mt.-t érintő módosítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemután mind a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot, mind amunkavállalót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot meg kell fizetni.Az Egyezmény csak a társadalombiztosítási járulékok fizetésére, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.
1
2
3