Cukorbeteg munkavállaló kedvezménye

Kérdés:

Kérdés: Valóban jogosultak magasabb bérbesorolásra azok a munkavállalók, akik szövődményes cukorbetegként munkát végeznek? Amennyiben igen, milyen jogszabályok alapján? Milyen igazolást fogadhat el a munkáltató ebben az esetben? Egy cég munkavállalói az interneten olvastak a jogosultságról, és erre hivatkozva kérték a béremelést.

Részlet a válaszából: […] ...hogy a jogosult másnak átadja a kedvezmény érvényesítésének jogát (pl. szülőnek, házastársnak). Ez alapján például azok a nyugdíjasok vagy CSED-en lévő kismamák, akiknek az ellátáson kívül nincs más bevételük, nem vehetik igénybe a kedvezményt, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése

Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő és a minimális pihenési idő, a minimális éves szabadság, illetve az alkalmazandó minimális bérszint, beleértve a túl-óradíjakat is. A minimális bérszint fogalmát annak a tagállamnak a nemzeti jogszabályai, illetve gyakorlata határozzák meg, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Külföldi ügyvezető járulékai

Kérdés: Hogyan kell eljárni a külföldi ügyvezetők esetében, ha nem tartózkodnak Magyarországon, de tagjai a társaságnak, és nem tudnak egyéb jogviszonyt igazolni? Mi a különbség az uniós és a harmadik állam polgárai között?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő járulékkal, szociális hozzájárulási adóval).Harmadik állam polgára esetén nem lehetünk tekintettel sem harmadik állambelinyugdíjas státuszra, sem munkavégzésre (például heti 36 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése

Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntésénél főszerepet játszik az a körülmény,hogy a Németországból kirendelt munkavállalók munkaszerződésében a felek melyikország (Németország vagy Magyarország) jogát kötötték ki. Mivel errevonatkozóan kérdezőnk információval nem szolgált, mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Romániában is foglalkoztatott magyar állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Melyik államban lesz biztosított az a magyar állampolgár, aki Romániában áll határozott idejű munkaviszonyban 2008. december 1-jétől 2010. november 31-ig havi 150 000 forint munkabérért, de 2010. február 17-től Magyarországon is ellátja egy cég ügyvezetői teendőit havi 470 000 forint tiszteletdíj ellenében? A dolgozó Romániában is rendelkezik állandó lakóhellyel.
Részlet a válaszából: […] ...fennálló jogviszonyában ez alapján – aromániai E101-es igazolás bemutatásával – nem terjed ki rá a biztosítás, ígytiszteletdíja után járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.Nem terheli a 470 ezer forintos tiszteletdíjat a 27százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kirendelés külföldi leányvállalathoz

Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
Részlet a válaszából: […] ...és akirendeléssel felmerülő költségeket az a munkáltató viseli, amelyhez amunkavállalót kirendelték, vagy ha a munkáltatók között díjfizetésre, illetveegyéb elszámolásra – a kirendelésen kívül eső okból – valamely szolgáltatásigénybevétele miatt kerül sor (Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Olasz állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: Keletkezik-e járulék- vagy eho-fizetési kötelezettség egy kizárólag olasz tulajdonosokkal működő magyarországi betéti társaság üzletvezetésre jogosult olasz állampolgárságú beltagja után, aki Olaszországban rendelkezik biztosítással?
Részlet a válaszából: […] ...alá. A másik ok, hogyaz üzletvezető beltag, azaz a társaság vezető tisztségviselője, mint kvázimegbízási jogviszonyban álló személy, díjazás hiányában nem minősülhetbiztosítottnak, így emiatt sem kell utána járulékot fizetni. A tételes, illetveszázalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Uniós tagországbeli vezető tisztségviselő díjazásának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékvonzata van egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság uniós tagországbeli állampolgár vezető tisztségviselője (felügyelőbizottsági tag) díjazásának?
Részlet a válaszából: […] ...g) pontja szerinti]szabályokat kell alkalmazni. Ennek megfelelően a választott tisztségviselőreakkor terjed ki a biztosítás, ha tiszteletdíjának havi összege eléri aminimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra számítva ennek harmincadrészét.Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...párhuzamosan a munkavállaló (lényegében a fentemlített jövedelem után néhány eltérést figyelembe véve) 9,5 százalékosnyugdíjjárulék (vagy 0,5 százalékos nyugdíjjárulék és 8 százalékos mértékűmagán-nyugdíjpénztári tagdíj) fizetésére kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...Ez aztjelenti, hogy a biztosításra előírt összeghatárt elérő (a minimálbér 30százalékát meghaladó összegű) megbízási díjára tekintettel rá a biztosításkiterjed, így utána a járulékfizetési kötelezettség fennáll. Mivel azonbanjárulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.
1
2
3