11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
2. cikk / 11 Ausztriában élő ügyvezető közterhei
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettsége annak a magyar magánszemélynek, aki egy magyar társaság 50 százalékos tulajdonosaként megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, és Ausztriában telepedett le a családjával, ahol eltartottként válik biztosítottá a férje által megfizetett járulékok alapján? Mindkét államban rendelkezik lakóhellyel, de Magyarországon évente maximum 60 napot tartózkodik, amely a cég ügyeinek lebonyolításához szükséges.
3. cikk / 11 Korhatár előtti ellátásban részesülő kft.-tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban kell bejelenteni egy kétszemélyes kft. egyik tagját, aki eddig munkaviszony keretében látta el az ügyvezetői tevékenységet és az egyéb feladatokat, de korhatár előtti ellátásra vált jogosulttá, és már nem akar közreműködni a cég tevékenységében? A másik 50 százalékos tulajdonos tag szintén ügyvezetőként dolgozik a cégben.
4. cikk / 11 Korengedményes nyugdíjban részesült kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban vállalhat munkát a saját cégeiben az a nő, aki két kft.-ben 50 százalékos tulajdonos, 2011-ben ment korengedményes nyugdíjba az egyik vállalkozásával kötött megállapodás alapján, most betöltötte az 59. életévét, és letelt a volt munkáltatója által finanszírozott korengedményes nyugdíj folyósításának ideje? A tag a nyugdíjazáskor minden jogviszonyát megszüntette.
5. cikk / 11 Korengedményes nyugdíjba vonult kft.-tag
Kérdés: Létesíthet-e újra jogviszonyt a társaságával az az 50 százalékos tulajdonos ügyvezető, aki 2011-ben korengedményes nyugdíjba ment a cégétől, amelynek másik tulajdonosa a felesége? A nyugdíjazáskor aláírt egy kötelezettségvállalási nyilatkozatot arról, hogy a hozzátartozói jogviszony fennáll, de a többségi befolyás nem. Meg kell-e szüntetnie az ügyvezetői jogviszonyát, tekintettel arra, hogy 2012. január 1-jétől biztosítottá vált?
6. cikk / 11 Külföldi nyugdíjban részesülő munkavállaló közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a 65. életévét betöltött magyar állampolgárságú munkavállalónak, akinek a nyugdíját Németországban állapították meg és euróban folyósítják? A munkavállaló 50 százalékos tulajdonosa az őt foglalkoztató kft.-nek. Be kell-e vallania a nyugdíjat, mint adóterhet nem viselő járandóságot, és ha igen, milyen árfolyam szerint?
7. cikk / 11 50 százalékos tulajdonos jogviszonyai
Kérdés: Lehet-e az 50 százalékos tulajdonos ugyanannál a cégnél főfoglalkozású alkalmazott, amelyiknél az ügyvezetői teendőket is ellátja havi 5000 forint összegű megbízási díjért?
8. cikk / 11 Kft. tagjainak jogállása
Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban egy 2 személyes kft. 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja, aki vezető tisztségviselő és a munkáltatói jogok gyakorlója? Célszerű lenne-e, ha a másik tagnak is lenne aláírási joga, és akkor ő írhatná alá a szerződést? Ebben az esetben meg kellene-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot a másik – nyugdíjas – tag után, aki egyébként a társaság tevékenységében nem vesz részt? Mi lenne az optimális, gazdaságos megoldás, hogy rend legyen a papírok és jogviszonyok között?
9. cikk / 11 GYES-ben részesülő ügyvezető közterhei
Kérdés: Meg kell-e fizetni a kft. 50 százalékos tulajdonos ügyvezetője után a minimumjárulékokat, a vállalkozói járulékot, valamint a tételes eho-t abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől GYES-ben részesül, és ettől az időszaktól a kft.-nek árbevétele nincs? Az ügyvezető a 2005. február 28-án történt szülése után 2005. január 1-jétől február 28-áig táppénzen volt, 2005. március 1-jétől 2005. december 31-éig pedig szülési szabadságon, de TGYÁS-t nem kapott, mert egy másik cég felügyelőbizottságának tagjaként nagy összegű tiszteletdíjban részesült. A kft. 2005-ben folyamatosan folytatta tevékenységét, és a munkákat ténylegesen a szülési szabadságon lévő ügyvezető végezte el, mivel a cégnek nincs alkalmazottja. Az ügyvezető a kötelező feladatait (pl. bevallások aláírása) 2006-ban továbbra is elvégzi.
10. cikk / 11 Bíróság által megítélt juttatások közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
