4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyhoz kötődő egyéni járulék, addig az utóbbi adó.A 4 százalék egészségbiztosítási járulék a biztosítottatterheli a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján szerzettjárulékalapot képező jövedelmei után, ide nem értve: – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Nyugdíjas ügyvezető jövedelmének járulékai

Kérdés: Helyesen számolta-e el a foglalkoztató a járulékokat az alábbi jövedelmek után? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja által megbízási szerződés alapján teljesített ügyvezetői megbízatás díja havi 5000 forint. Az adóalap 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a jövedelem 90 százaléka, amely kis összegű kifizetésnek minősül, így a Tbj-tv. 5. § 1/g pontja szerint nem esik biztosítási kötelezettség alá, 11 százalékos eho fizetendő utána? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja személyes közreműködésének ellenértéke 5000 forint. A tag kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként biztosított, fizetendő-e utána baleseti járulék, illetve a tagi jogviszony alapján tételes eho?
Részlet a válaszából: […] Az első esetben megbízási jogviszonyban álló személyről vanszó, akinek e tevékenységéből származó, járulékalapot képező (adóelőlegszámításánál figyelembe veendő) havi jövedelme nem éri el a minimálbért, tehátnem terjed ki rá a biztosítás. Ennek megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Százalékos egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Mi a százalékos egészségügyi hozzájárulást érintő változások lényege?
Részlet a válaszából: […] 2006. január 1-jétől az Eho-tv. jelentős módosításokon esettát. A legtöbb figyelmet érintő változás, hogy az eddig alapvetően a kifizetőtterhelő kötelezettség 2006-tól már részben a kifizetőt, részben pedig amagánszemélyt terheli. Az alapesetben a kifizetőt terhelő – 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...vázoljuk fel. Akérdezőnk által említett legfelsőbb bírósági ítélet az ügyvezető jogviszonyát -munkaszerződés hiányában – biztosítási kötelezettséget eredményező megbízásijogviszonynak minősítette, mintegy kizárva a nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontjaalapján kiterjed a biztosítás.A Tbj-tv. 19. § pedig arról rendelkezik egyértelműen, hogy abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett ésjárulékalapot képező (például adóelőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Egyéni vállalkozó jogviszonya

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya 2004. szeptember 1. és 2005. április 1. között annak az egyéni vállalkozónak, aki 2005. április 1-jén nyújtotta be nyugdíjigényét, 2004. szeptember 1-jétől visszamenőlegesen igényelve az ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozóhelyett kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, ami természetesen mind ajárulékfizetési, mind pedig a biztosítási kötelezettség szempontjából"következményekkel" jár.A járulékfizetési kötelezettsége annyiban módosul, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
Részlet a válaszából: […] ...belföldi, akár külföldi illetőségű tagokról van szó, abiztosítási kötelezettség fennállásához egyikük esetében -a társaságbanuralkodó tulajdoni viszonyok boncolgatása nélkül – sem fér kétség. A kérdésinkább az, hogy milyen jogviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Az 5 százalékos baleseti járulékon túl kell-e egyéb közterhet is fizetni egy kft. 45 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas ügyvezető-tulajdonosának a munkája alapján kifizetett jövedelem után? Elláthatja-e díjazás nélkül a munkáltatói teendőket?
Részlet a válaszából: […] ...a megbízási jogviszonyra irányadó szabályok szerint kell elbírálni, így a minimálbér 30 százalékát elérő havi díjazása esetén a biztosítási kötelezettségét meg kell állapítani. Ebben az esetben a társaságnak a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja

Kérdés: Egy kft. tagja öregségi nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytat. Személyes közreműködése nem folyamatos, csak időszakonként dolgozik. A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésért maximum 500 ezer forintot kaphat évente, ezt évi 3-4 alkalomra szétosztva fel is veszi, ami után a társaság megfizeti az 5 százalékos baleseti járulékot, és levonja belőle az szja-t. Kell-e utána fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, vagy csak azokra a napokra, amikor a tevékenységét ténylegesen végzi, esetleg csak azokra a hónapokra, amikor a jövedelem kifizetése történik?
Részlet a válaszából: […] ...teszi. Mindezt a Tbj-tv. 10. § (2) bekezdése még azzal egészíti ki, hogy a gazdasági társaság tagjaként társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a személyes közreműködési kötelezettség kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.Ez utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Evaalany kft. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni az után a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű evaalany kft.-tag után, aki a vállalkozásban nem rendszeresen működik közre, jövedelmet nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...sem tartalmaz különös rendelkezéseket az evaalany társaságokkal, illetve annak tagjaival kapcsolatban – a tag jogviszonyának, illetve biztosítási kötelezettségének elbírálásakor az általános szabályok szerint kell eljárni.A Tbj-tv. értelmében a társas vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
1
2