Igazolások kiküldetés esetén

Kérdés: Kiküldetés esetén rendelkeznie kell a dolgozónak EU Kék Kártyával is az A1-es igazolás mellett?
Részlet a válaszából: […] ...tv. 2. § r) pont].A kérdés feltehetően az Európai Egészségbiztosítási Kártyára vonatkozik, ami valóban kékesszürke színű, és a biztosítási kötelezettség igazolására szolgál ugyanúgy, ahogyan egyébként az A1-es igazolás is. Ennek ellenére azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 13.

Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása

Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...nem korlátozott a külföldi foglalkoztatás, és a személyi jövedelemadó szabályozása is egyértelmű.Komoly problémát jelenthet viszont a biztosítási kötelezettség, ami – véleményünk szerint – megvétózza az egyszerűsített foglalkoztatott munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Járulékfizetési kötelezettség utólag kifizetett jövedelem esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni, illetve mikor kell használni a Tbj-tv. R. 4/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...Magyarországon korábban kiküldetés keretében foglalkoztatott úgy, hogy a munkavégzés időtartama a 2 évet nem haladta meg [azaz a biztosítási kötelezettség a Tbj-tv. 11. §-ának (2) bekezdése alapján nem terjedt ki rá], és a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...helye szerinti tagállam joghatósága alá, ennek következtében a külföldi magánszemély után jelenleg már Magyarországon kell a társadalombiztosítási kötelezettségeket teljesíteni. Amennyiben elfogadjuk, hogy a külföldi személy a magyar cég ügyvezetését továbbra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Olasz állampolgár ingatlan- bérbeadásból származó jövedelme

Kérdés: Kötelezett lesz az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére egy olasz állampolgárságú magánszemély, akinek Magyarországon ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az évi 1 millió forintot, és Olaszországban rendelkezik biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonnyal? Változik a helyzet abban az esetben, ha a magánszemély kérte a tartózkodási engedélye kiállítását, de lakcímmel még nem rendelkezik, és előreláthatólag a magyar-országi tartózkodása nem éri el az évi 183 napot?
Részlet a válaszából: […] Úgy véljük, hogy kérdezőnket egy kicsit összezavarták az adott üggyel – látszólag – összefüggésbe hozható jogszabályok. Igaz ugyan, hogy a Tbj-tv. szerinti belföldi jogállás is nagy jelentőséggel bír a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

A1 igazolás

Kérdés: A foglalkoztatónál vagy a külföldi kiküldetés helyén kell megőrizni a két eredeti példányban kiállított A1 igazolás egyik példányát? A másik eredeti példány a dolgozónál van.
Részlet a válaszából: […] ...fogadó cég számára szükséges annak bizonyítására, hogy a nála dolgozó más tagállami kiküldött után nem kell a társadalombiztosítási kötelezettségeket teljesítenie. A kérdéses esetben tehát a kiküldött munkavállaló Magyarországon minősül biztosítottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

EGT-tagállamban biztosított személy magyar vállalkozása

Kérdés: Magyarországon főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül egy EGT-tagállamban egyéni vállalkozóként biztosított személy, akinek a létérdeke és az állandó tartózkodási helye is az EGT-tagállamban van, de Magyarországon is egyéni vállalkozást folytat, és az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához lakcímet kellett itt létesítenie? A vállalkozó Magyarországon a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá jelentkezett be, és rendelkezik A1 igazolással az EGT-tagállamban fennálló biztosításáról.
Részlet a válaszából: […] ...fennállását tanúsító A1 jelű igazolás birtokában Magyarországon egyáltalán – semmiféle jogviszonyban – nem keletkezik társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Munkavállalás Németországban

Kérdés: Be kell szereznie az A1-es igazolást annak a magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgárságú személynek, aki Németországban vállal munkát, amely alapján Németországban biztosítási jogviszonya keletkezik? A munkavállaló valószínűleg 183 napot meghaladóan fog Németországban tartózkodni. Meg kell fizetni ebben az esetben a 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...az is következik, hogy nem szükséges beszereznie az A1-es igazolást, hiszen ez azt szolgálná, hogy igazolja: a másik államban fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyában mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól.Ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

A1 igazolás

Kérdés:

A kiküldő vagy a fogadó cégnél kell leadni az OEP által két eredeti példányban elkészített A1 igazolás második eredeti példányát, amelyből az elsőt a munkavállalónak magánál kell tartania?

Részlet a válaszából: […] ...biztosítottak, és ennek tényét hivatott igazolni az A1-es igazolás, melynek birtokában mentesül az őt fogadó munkaadó a társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadót megfizetnie. Ez esetben a magánszemély illetősége közömbös.A díjazottak és az egyesület között nem jön létre biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony, ezért esetükben járulékfizetési kötelezettség nem merülhet fel. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.
1
2
3