13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Munkavállaló korábbi jogviszonyai
Kérdés: Melyik dokumentumot kell hivatalosan elfogadnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a dolgozó által leadott tb-kiskönyvben szereplő adatok és a munkavállaló által utólag leadott "Kivonat a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatairól" elnevezésű kivonat adatai között eltérés van az egyik korábbi munkáltatóra vonatkozóan? A korábbi munkáltató által kiállított egyéb igazolások már nincsenek meg, így az adatok ezekből nem ellenőrizhetőek. A munkavállaló azért kérte meg a kivonatot, mert úgy vélte, hogy a kiskönyvben szereplő adatok nem helyesek. Az adatokra a munkavállaló besorolásához van szükség.
2. cikk / 13 Közalkalmazotti jogviszony
Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.
3. cikk / 13 Ellátások alapja második gyermek születésekor
Kérdés: Mi a táppénz alapja 2018-ban annak a kismamának, aki 2013-tól folyamatos biztosítási idővel rendelkezik jelenlegi munkáltatójánál, első gyermeke után 2016. május 2-től 2016. augusztus 2-ig táppénzt, 2016. augusztus 3-tól 2017. január 17-ig CSED-et, 2017. január 18-tól 2018. augusztus 2-ig GYED-et kapott, 2018. augusztus 3-tól GYES-en van, és második gyermeke születéséig (ami 2018 novemberére várható) táppénzen lesz? A munkavállaló besorolási bére 160 000 forint/hó, a táppénz napi átlaga pedig 5247,30 forint volt. Szülés után mi lesz a CSED, illetve a GYED alapja?
4. cikk / 13 Magyarországon szerzett szolgálati idő igazolása
Kérdés: Hogyan tudja igazolni a Magyarországon szerzett szolgálati időt az a személy, aki disszidált, és a munkakönyvét nem vitte magával?
5. cikk / 13 Ápolási díj
Kérdés: Ki és milyen feltételekkel igényelhet ápolási díjat? Jogosult lesz az ellátásra egy idős, mozgássérült, ápolásra szoruló személy gyermeke abban az esetben, ha két négyórás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyek közül az egyiket az otthonán kívül végzi, a másikat pedig otthon, ahol az idős szülője is lakik? Hogyan kell igényelni az ellátást?
6. cikk / 13 Táppénz alapja veszélyeztetett terhes kismama esetén
Kérdés: Mi a táppénz alapja 2013-ban annak a kismamának, aki 2001-től folyamatos biztosítási idővel rendelkezik a jelenlegi munkáltatójánál, 2011. április 16-tól 2011. augusztus 20-ig táppénzt, 2011. augusztus 21-től 2012. február 4-ig terhességi-gyermekágyi segélyt kapott, 2012. február 5-től 2013. augusztus 21-ig maximum GYED-ben részesült, és 2013. augusztus 22-től jelenleg is veszélyeztetett terhesként keresőképtelen? A TGYÁS napi átlaga a 2010. évi jövedelem alapján 6322,75 forint volt, a besorolási bér 164 000 forint/hó.
7. cikk / 13 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya 2013. október 1-jén kezdődött, a besorolási bére havi 200 000 forint, és a szülés várható ideje 2014. február 1.? A munkavállaló 2013. január 1-jétől szeptember 30-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt, előtte pedig főállású egyéni vállalkozóként a minimálbér után teljesítette járulékfizetési kötelezettségét. Figyelembe fogják venni az egyéni vállalkozás időszakát is az ellátási alapok kiszámításánál, vagy csak a 2013. október 1-jétől 2013. december 31-ig elért jövedelem kerül beszámításra? Változik az ellátások naptári napi összegének kiszámítása, ha a kismamát az orvos december 1-jétől veszélyeztetett terhesként, vagy csak egyszerűen "8"-as kóddal keresőképtelen állományba veszi?
8. cikk / 13 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
9. cikk / 13 GYED alapja
Kérdés: Mennyi a gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset annak a munkavállalónak az esetében, akinek folyamatos biztosítási jogviszonya van egy társaságnál, 2011. április 16-tól augusztus 20-ig táppénzben, 2011. augusztus 21-től 2012. február 4-ig TGYÁS-ban részesült, 2012. február 5-től pedig GYED-et igényelt? A besorolási bére 164 000 forint/hó, tényleges jövedelme 2011. január 1-jétől április 15-ig 542 827 forint, a TGYÁS napi alapja pedig 6322,76 forint volt.
10. cikk / 13 Ápolási díj
Kérdés: Jogosult-e ápolási járadékra egy 80 százalékos egészségkárosodott II. csoportos rokkant, vak férfi felesége, akinek 67 százalékos, III. csoportos rokkantságát megszüntették, ezért jelenleg ellátatlan? A férfi mások gondozására szorul. Mit vizsgálhat a jegyző ebben az esetben?