14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
2. cikk / 14 Tanulmányi támogatás
Kérdés: Adó-, illetve járulékköteles jövedelemnek számít egy kft., valamint nappali tagozatos egyetemi hallgatók között létrejött tanulmányi szerződés alapján fizetett tanulmányi támogatás abban az esetben, ha a támogatottak vállalják, hogy a kötelező szakmai gyakorlatot a támogatónál teljesítik, a szakdolgozatot a támogatónál készítik el, illetve a tanulmányok befejezését követően a támogatónál munkaviszonyt létesítenek legalább a támogatás időtartamával megegyező időre? A tanulmányok ideje alatt a támogatott folyamatosan kapcsolatot tart a támogató által kijelölt mentorokkal. A tanulmányi támogatás összege a tanulmányi eredményektől függően maximum havi 75 000 forint. Be kell jelenteni a diákokat a 'T1041-es nyomtatványon?
3. cikk / 14 Angliai kiküldetés napidíja
Kérdés: Milyen összegű napidíjat kell fizetni az angliai kiküldetésben levő munkavállaló részére, és milyen közterhek terhelik ezt a kifizetést?
4. cikk / 14 Tanulmányi támogatás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a cégnek, amely tanulmányi szerződést kötött egy első diplomáját szerző nappali tagozatos főiskolai hallgatóval, akinek havi 70 000 forint összegű tanulmányi támogatást fizetnek? Meg kell-e fizetni a munkaadói és a munkavállalói járulékot, tekintettel arra, hogy a megállapodás szerint a főiskola elvégzése után a cég munkaviszonyban foglalkoztatja a támogatott tanulót?
5. cikk / 14 Bérleti díj közterhei
Kérdés: Az adószámmal rendelkező feleség havonta 150 000 forint bérleti díjat számláz a férje és a fia tulajdonában lévő kft. részére. A bérbeadás tárgya a férj és a feleség tulajdonában lévő családi ház felső emelete, ahol a kft. irodája működik, és a társasági szerződésben ez a székhelye is. 2006. január 1-jétől kit és milyen adókötelezettségek terhelnek? Kinek milyen adóbevallásokat kell beadni, és milyen gyakorisággal?
6. cikk / 14 Tanulmányi támogatás közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékbefizetési kötelezettségek terhelték 2004 előtt, és terhelik 2004. január 1-jétől a tanulmányi szerződés alapján a kft. tevékenységéhez szükséges ismereteket adó felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló – a cégnél jelenleg is munkaviszonyban álló, de munkát nem végző – kft.-tagnak havonta folyósított200 000 forintos tanulmányi támogatás után a kft.-t, illetve az érintett magánszemélyt?
7. cikk / 14 Egyéni baleset-biztosítás közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek vetődnek fel abban az esetben, ha egy kft. a dolgozói részére egyéni baleset-biztosítást kötött, amit minden hónapban mindenki után egyénenként fizet be?
8. cikk / 14 Étkezési utalvány
Kérdés: Hol található arra vonatkozó szabályozás, hogy az étkezési utalványt előre vagy utólag kell-e adni a dolgozóknak? Milyen közterheket kell fizetni ezen juttatás után?
9. cikk / 14 Dolgozó részére adott ajándék
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a biztosítási jogviszonyban nem álló, és biztosítási jogviszonyban álló dolgozók részére a nemzetközi nőnap alkalmából adott virágcsokor értéke alapján?
10. cikk / 14 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
