Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...három lehetőség közül választhat:– egyáltalán nem működik közre a társaságban, ami azt jelenti, hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési kötelezettséget sem keletkeztet,– munkaviszony vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Csökkenti az ingatlan-bérbeadás után fizetendő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás éves összegét az egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján fizetett járulék?
Részlet a válaszából: […] ...3. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemélyt terhelő 14 százalékos eho éves 450 ezer forintos maximumösszege csökken a biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. §-ának (3) bekezdése alapján megfizetett 4 százalékos természetbeni és 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást évi 450 ezerforintig kell a magánszemélynek megfizetnie. A 450 ezer forintos hozzájárulásbabe kell számítani a biztosítási jogviszony alapján megfizetett természetbeni éspénzbeli egészségbiztosítási járulékot, az Ekho-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Árfolyamnyereség ehója

Kérdés: Kell-e 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásakor keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik,hogy a magánszemély az adóévben megszerzett árfolyamnyereségből származójövedelem (Szja-tv. 67. §) után 14 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást köteles fizetni a hozzájárulás-fizetési felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Bérbeadásból származó jövedelem utáni adó alapjának meghatározása

Kérdés: A személyijövedelemadó-alap meghatározására alkalmazható-e a bevétel 78 százaléka, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást választ a bérbeadási tevékenységére, 14 százalékos eho fizetésére köteles, és az ehót nem számolja el költségként? Ez igaz lesz-e az egész kiszámlázásra, vagy csak arra a bevételre, amely után az ehót meg kell fizetni, mivel van egy felső 450 ezer forintos határ?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó jövedelem esetén a teljesösszeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni mindaddig,amíg a biztosítási jogviszonyban megfizetett természetbeni és pénzbeliegészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Kérdés: Kell-e szuperbruttósítani az eho-alapot az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem utáni 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség meghatározásánál, tekintettel arra, hogy az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelemből kell kiindulni?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó jövedelem esetén a teljesösszeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnimindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában megfizetett természetbeni éspénzbeli egészségbiztosítási járulék, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Osztalék ehója

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] ...14százalék egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles a 25 százalékos adóterhetviselő osztalékjövedelem után mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonybanszerzett jövedelmek után a foglalkoztató által megfizetett 5 százalékos mértékűegészségbiztosítási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

2005. évi osztalék ehója

Kérdés: 14 százalékos eho terheli-e a 2005. évi osztalékot abban az esetben, ha annak kifizetése 2006. december 31-ig nem történt meg, mert a társaság 2007. évben döntött az osztalékfizetésről? A társaság 2007. évben nem éri el a 450 000 forintos maximum fizetési határt.
Részlet a válaszából: […] ...a 2006-ban megfizetett 4% egészségügyihozzájárulás (0653. számú bevallás 224. sorában szereplő összeg), és afoglalkoztató által a biztosítási jogviszonyban megfizetett [a Tbj. 47. § (3)bekezdés alapján leigazolt] 11% egészségbiztosítási járulék, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Ingatlan-bérbeadás eho-ja

Kérdés: Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem után terheli a magánszemélyt évi 450 ezer forintosösszeghatárig. Ezt az összeghatárt csökkenti a biztosítási jogviszonyában aTbj-tv. 19. § (1) bekezdése, 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

14 százalékos eho alapja

Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...után a14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást mindaddig meg kell fizetni,amíg a jövedelmet megszerző magánszemély biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv.19. § (1) bekezdése, 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.
1
2