11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Jogosultság rehabilitációs ellátásra keresőképtelenség ideje alatt
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben annak érdekében, hogy az érintett vállalkozó mindenben eleget tegyen a törvényi előírásoknak, és a számára legkedvezőbb módon lehessen jogosult az őt megillető ellátásokra is? Egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó 2023. október 25. óta folyamatosan kórházi ápolás alatt áll, és ez az állapot előreláthatóan még hosszú ideig fennáll, időközben azonban 85 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála, így rehabilitációs ellátásra is jogosulttá vált. Meg kell szüntetnie vagy szüneteltetnie kell az egyéni vállalkozást annak érdekében, hogy ne legyen jogosult táppénzre, és így megigényelhesse a rehabilitációs ellátást? A rehabilitációs ellátás igénylése során az ügyintéző azt a felvilágosítást adta, hogy ameddig a kórház kiállítja a keresőképtelenségről szóló igazolást, és a táppénzjogosultság fennáll, addig az ellátás nem igényelhető.
2. cikk / 11 Táppénz egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén
Kérdés: Miért szüntették meg a táppénz folyósítását annak az egyéni vállalkozónak, aki 2023. november 15-től keresőképtelen, 2024. január 1-jétől szünetelteti a tevékenységét, de ettől a naptól a fennálló őstermelői jogviszonyára tekintettel biztosítottá válik? A biztosítás egy napra sem szakad meg, a keresőképtelenség is folyamatos, és előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
3. cikk / 11 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
4. cikk / 11 Keresőképtelenség fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Hogyan befolyásolja a dolgozó táppénzjogosultságának időtartamát a veszélyhelyzetre tekintettel 2020. április 1-jétől 2020. június 30-ig fennálló fizetés nélküli szabadság annak a munka-vállalónak az esetében, aki 2020. augusztus 26-tól keresőképtelen? A munkavállaló 15 éve dolgozik a cégnél, a 2020. évre járó betegszabadságát már kimerítette, és a munkáltató az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadság idejére megfizette utána. Hogyan kell eljárnia ebben az esetben a kifizetőhelynek, tekintettel arra is, hogy a továbbiakban több munkavállaló esetében is várható hasonló helyzet?
5. cikk / 11 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
6. cikk / 11 Táppénz fizetés nélküli szabadság ideje alatt
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az előre bejelentett fizetés nélküli szabadság lejárta után az a munkavállaló, aki 2016. november 14-től áll kifizetőhelyet működtető munkáltatója alkalmazásában, és a 2017. április 20-tól 2017. június 16-ig igényelt fizetés nélküli szabadságának ideje alatt, 2017. június 3-án közúti balesetet szenvedett, amely miatt előreláthatólag hosszú ideig keresőképtelen lesz? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, mi a teen-dő a fizetés nélküli szabadság lejárta után?
A szabadság kiadásakor a munkáltató írásban felhívta a dolgozó figyelmét, hogy a biztosítása szünetel, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A dolgozó a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt Ausztriában dolgozott, de a baleset ideje alatt már ott sem volt bejelentve, mert előbb végeztek az eltervezett munkával.
A szabadság kiadásakor a munkáltató írásban felhívta a dolgozó figyelmét, hogy a biztosítása szünetel, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A dolgozó a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt Ausztriában dolgozott, de a baleset ideje alatt már ott sem volt bejelentve, mert előbb végeztek az eltervezett munkával.
7. cikk / 11 Táppénz mértéke
Kérdés: A 730. napra már 60 százalékos vagy még 50 százalékos táppénzt kell folyósítania a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a munkavállaló az ellátás folyósítása alatt éri el a 730 nap folyamatos biztosítási idejét?
8. cikk / 11 Biztosítás szünetelése
Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a dolgozónak, illetve ha beteg lesz, kaphat-e táppénzt az a munkavállaló, aki 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2017. április 1-jétől 2017. szeptember 30-áig családi okokra hivatkozással fizetés nélküli szabadságot kért, amelyre megkapta az engedélyt, tehát a biztosítása szünetelni fog ebben az időszakban?
9. cikk / 11 Kevés biztosítási idővel rendelkező munkavállaló ellátásai szülés esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a táppénzjogosultság letelte után az a munkavállaló, aki 2013. október 29-étől rendelkezik folyamatos biztosítási idővel, 2014. február 12-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 106 napig táppénzre jogosult?
10. cikk / 11 Tévesen elutasított igénylés
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az édesanyának, aki gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesült, majd annak lejárta előtt két hónappal férje kérte a folyósítást, ezt követően megszületett második gyermeke, akire terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt, de elutasították az igényét, mert megszakadt a biztosítása?
