Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei

Kérdés:

Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?

Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése értelmében az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Kisadózó bt. végelszámolása

Kérdés: Helyesen jár el egy kisadózó betéti társaság, ha 2021. január 1-jén megindítja a cég végelszámolását, tekintettel arra, hogy a képviseletet ellátó kültag rendelkezik egy egyéni vállalkozással is, amely szintén a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? A betéti társaságban a beltag semmilyen formában nem működik közre és nem is vezető tisztségviselő. A végelszámolóvá váló kültag ebben az esetben a betéti társaságban válik főfoglalkozásúvá, és az egyéni vállalkozásában nem főállású kisadózó lesz? Korábban egyéni vállalkozóként fizette meg a havi 50 000 forint tételes adót és a bt.-ben nem főállásúként a havi 25 000 forintot. A bt.-ben a végelszámoló után ebben az esetben a vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályok szerint kell megfizetni a minimális közterheket, tekintettel arra, hogy díjazást nem fog kapni?
Részlet a válaszából: […] ...ettől az időponttól a magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként.A végelszámoló társadalombiztosítási jogállása valóban megegyezik a vezető tisztségviselő jogállásával, így – ha azt nem munkaviszonyban látja el –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Személyes közreműködés GYES mellett

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a minimális közterheket jelen esetben meg kell fizetni, mégpedig a nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese, a szociális hozzájárulási adót pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...ez alapján már egyébként is társas vállalkozóvá vált. A végelszámolás befejezéséig a beltag még mindig tagja a társaságnak, egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, tehát – pusztán a vezető tisztségviselői tevékenysége miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés

Kérdés:

Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy rehabilitációs ellátásban részesülő személy, hogy ne veszítse el az ellátásra való jogosultságát?

Részlet a válaszából: […] ...a három hónapot nem éri el. Ebben az esetben az elért jövedelem nagysága is lényegtelen. Olvasói észrevétel(megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 305. számában – 2016.09.20.)Észrevétel: Álláspontom szerint a Társadalombiztosítási Levelek 299....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Társas vállalkozó FEOR-száma

Kérdés: Milyen FEOR-számmal kell bejelenteni azt a társas vállalkozót, aki ügyvezetői jogkörrel rendelkezik, személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, és járulékait társas vállalkozóként a garantált bérminimum után fizeti meg?
Részlet a válaszából: […] ...az idevágó társadalombiztosítási jogszabályok ismertetésével. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 1. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Munkaviszonyban álló ügyvezető egyéb vezető tisztségei

Kérdés: Vállalhat több másik kft.-ben vezető tisztséget díjazás nélkül egy kft. heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó ügyvezető igazgatója, aki a többi cégnek is tagja? Amennyiben igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló társas vállalkozó csak abban az esetben köteles a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot megfizetni, ha részére járulékalapot képező jövedelem kerül kifizetésre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
Részlet a válaszából: […] ...a járulékfizetési alsó határt, a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében nyugdíjjárulék-alapnak a minimálbért, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjának pedig a minimálbér másfélszeresét kell tekinteni. A Tbj-tv. 4. §-ának s/2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Betéti társaság bel- és kültagjának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kell számolni egy most alakuló betéti társaság bel- és kültagja után, ha a beltag, aki az ügyvezetői teendőket fogja végezni, és díjazást nem vesz fel, rendelkezik heti 40 órás munka­viszonnyal, a kültag pedig, aki személyesen közreműködő tagként aktívan részt vesz a társaság tevékenységében, heti 25 órás munkaviszonyban áll? Érdemes-e díjazást meghatározni a személyesen közreműködő kültag számára?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségre tekintettel ún. többes jogviszonyú társasvállalkozónak minősül, és utána a bt.-ben a természetbeni és pénzbeliegészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az ügyvezetésértténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Evás társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Fizetheti-e a járulékait 130 000 forint alapján egy főfoglalkozású evás társas vállalkozó, aki jelenleg a garantált bérminimumot veszi figyelembe járulékalapként, de a jövedelmet ténylegesen nem veszi fel? A vállalkozó a magasabb összegű jövedelmet sem kívánja felvenni, és nem akarja megfizetni a személyi jövedelemadót sem.
Részlet a válaszából: […] ...fizethet a minimálbérnél magasabbösszeg után nyugdíjjárulékot, illetve a minimálbér másfélszeresénél magasabbösszeg után egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, ha azt a magasabbösszeget a személyes közreműködésére tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.
1
2
3