13 talált cikk a baleseti jegyzőkönyv , biztosítás kifejezésre

Kérdés: A munkahely és a lakás/szállás közötti közlekedés során bekövetkező baleset csak abban az esetben minősül munkabalesetnek, ha az a munkáltató saját vagy bérelt járművével, illetve más szerződés vagy megállapodás alapján biztosított járművel történt. (Ellenkező esetben a baleset nem munkabaleset, hanem ún. úti baleset, amely egy társadalombiztosítási fogalom.) Hogyan kell értelmezni a fenti jogszabályt az alábbi esetben? A dolgozók reggel a cég által szerződésben lévő társaság autóbuszával mentek dolgozni, és sajnos a buszt baleset érte. Az egyik dolgozó súlyosabban, a másik dolgozó könnyebben sérült, a háziorvosa mindkettőt táppénzes állományba vette a baleset napjától.

Kérdés: Mikortól folyósíthat baleseti táppénzt a kifizetőhely annak a munkavállalónak, aki 2022. március 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, és 2022. április 8-án, a munkavégzés befejezése előtt 1 órával munkavégzés közben baleset érte, amelyet bejelentett, de a munkaidő végéig dolgozott? A munkavállaló a munka befejezése után elment orvoshoz, aki a balesetből kifolyólag ugyanezen a napon keresőképtelen állományba vette, amely előreláthatólag hosszabb ideig fog tartani. Meddig lesz jogosult az ellátásra ebben az esetben a dolgozó, ha az előző munkaviszonya 2022. január 8-án szűnt meg?

Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre az a veszélyeztetett terhességére tekintettel jelenleg táppénzben részesülő munkavállaló, aki a kezelőorvosa által elrendelt kardiológiai vizsgálatra menet a frissen felmosott kövön megcsúszott, eltört a bokája, ezért jelenleg kórházi ápolásban részesül? A teljes felépülés több hónapot is igénybe vehet. Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek ebben az esetben?

Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?

Kérdés: Mely esetekben kell kitöltenie a munkavállalónak a "Nyilatkozat a baleset (sérülés) következményeiről" elnevezésű dokumentumot? Helyesen járt el a kifizetőhelyi ügyintéző abban az esetben, ha a munkahelyen a munkavégzéssel összefüggésben történt balesetről készült jegyzőkönyv alapján az üzemi balesetet határozatban elismerte, de a nyilatkozat kitöltését mellőzte, tekintettel arra, hogy a baleset munkaképtelenséget nem eredményezett, és balesetitáppénz--folyósítás sem történt?

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az a dolgozó, aki 2017. július 7-én a munkavégzést követően munkatársaival együtt hazafelé indult, az üzem kapuján kilépve megbotlott, térdre esett, és erős fájdalmai miatt mentőt hívtak hozzá, és kórházba szállították? A munkavállaló egy napig volt kórházban, de azóta is keresőképtelen.

Kérdés: Hol található meg annak a kifizetőhelyek számára megküldött utasításnak a jogszabályi háttere, amely szerint a baleset helye szerint illetékes kormányhivatalhoz bejelentést kell tenni a keresőképtelenséget nem okozó munkabalesetekről is?

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.

Kérdés: Megsértett-e valamilyen jogszabályt a munkáltató, illetve milyen intézkedéseket kellett volna megtennie az alábbi esetben? Egy tehergépkocsi-vezető 06.00 órától 18.00 óráig fuvarfeladatát látta el, majd 21.00 óráig a járművet takarította. Másnap 04.00 órakor újra munkába állt, 15.20-kor volt egy személyi sérüléssel nem járó balesete, ahol rendőri intézkedés történt és jegyzőkönyv készült, ezért 22.00 órakor ért be a vállalat területére. A munkáltató nem dokumentálta az esetet. A következő nap szintén 04.00 órakor kezdte meg a munkát és 19.00 óráig dolgozott. Van-e valamilyen lehetősége a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltatója nem fizeti ki számára a pluszként végzett munkát?

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?