34 cikk rendezése:
1. cikk / 34 Nyugdíj-biztosítási szerződés
Kérdés: Köthet adókedvezményre jogosító nyugdíj-biztosítási szerződést az a nő, aki hat év múlva nyugdíjba mehet a 40 éves szabállyal, de az öregségi nyugdíjkorhatárt csak később éri el?
2. cikk / 34 Jogosultság jövedelempótlékra
Kérdés: Jogosult-e jövedelempótlékra az a kismama, aki 2000. július 1-jétől rendelkezik folyamatos biztosítási jogviszonnyal, első gyermeke 2008. október 17-én született, 2009. április 3-tól 2010. július 5-ig GYED-et kapott, és 2010. december 21-től jelenleg is GYED-ben részesül 2010. július 6-án született második gyermeke után? Az ellátás havi összege 106 330 forint, a családi kedvezményt a két gyermek után a férj veszi igénybe. A jövedelempótlék igénybevételéhez szükséges nyilatkozat kitöltése megtörtént, de a kifizetőhely azóta semmit nem közölt ezzel kapcsolatban.
3. cikk / 34 TGYÁS-on és GYED-en lévők jövedelempótléka
Kérdés: Ki kompenzálja a TGYÁS-on és a GYED-en lévők számára az adójóváírás összegét, ha az ellátásokat egy társadalombiztosítási kifizetőhely fizeti? Az ellátás összege 2012-ben változatlan, de az adójóváírás elmaradása miatt kevesebb lesz a kifizetendő.
4. cikk / 34 Egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó munkajogi szabályok
Kérdés: Ki kell-e állítani a jövedelemigazolást és a tb-kiskönyvet, és ha igen, milyen időközönként egy egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállaló részére? Jogosult-e az arányosan járó szabadságra az az alkalmi munkavállaló, aki egy hónapban 2x5 napot dolgozik? Figyelembe vehető-e az adójóváírás ezeknek a munkavállalóknak az esetében?
5. cikk / 34 Iskolaszövetkezet tagjainak jogállása
Kérdés: Jogosultak-e adójóváírásra a munkaszerződéssel foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tagok? Órára vagy napra kell számítani azoknak a tagoknak a szabadságát, akik hetente 2 napon dolgoznak napi két órát? Helyesen jár-e el a szövetkezet, ha a diákok után csak személyi jövedelemadót és rehabilitációs hozzájárulást fizet? Munkaszerződés esetén meg kell-e fizetni a munkaerő-piaci járulékot, illetve 2009-re a munkaadói és a munkavállalói járulékot is? Miért nem foglalkoztathatók vállalkozási szerződéssel a szövetkezet tagjai?
6. cikk / 34 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
7. cikk / 34 Melegétkezési utalvány közterhei
Kérdés: Terheli-e a dolgozót szja- és egyénijárulék-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha havonta több mint 12 000 forint értékű melegétkezési utalványt kap?
8. cikk / 34 Külföldi napidíj figyelembevétele táppénz alapjaként
Kérdés: Táppénzalapot képez-e a külföldi napidíj mint nem rendszeres jövedelem, azaz le kell-e vonni belőle az egészségbiztosítási járulékot?
9. cikk / 34 Főállású anya személyes közreműködése
Kérdés: Egy társaság két 50-50 százalékos részesedéssel rendelkező magánszemély tulajdonában van. Az egyik tulajdonos jelenleg főállású anya, de ő látja el az ügyvezetői teendőket, ezen túl pedig a társaság tényleges árbevételszerző tevékenységében (munkaruhavarrás) is közreműködik. Köthető-e megbízási jogviszony a tényleges munkavégzésre havi 5000 forint összegű megbízási díj ellenében, ha az ügyvezetést is megbízási jogviszony keretében látja el, de ezért díjazásban nem részesül? Milyen közterheket kell megfizetni utána, és nem kerül-e veszélybe a gyermeknevelési támogatása?
10. cikk / 34 Középiskolai tanuló nyári munkavállalása
Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
