Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...a korábbi üzemi baleset miatt alakult ki.A 102/1995. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése szerint viszont a munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Ellátások keresőképtelenség esetén

Kérdés: Betegszabadságot vagy táppénzt kell számfejteni annak a munkavállalónak a részére, aki 2015 decemberében vált keresőképtelenné, de akkor még bérrel volt ellátva, ezért csak januárban vált jogosulttá az ellátásokra? Amennyiben a munkavállaló nem kapta volna meg a munkabérét, akkor a keresőképtelenség első napjától táppénzre lett volna jogosult, mert a 2015. évi betegszabadságát már kimerítette.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. rendelkezése szerint a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége esetén évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Az Eb-tv. 46. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a munkavállaló táppénzre a betegszabadság kimerítését követően jogosult.Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Táppénzjogosultság

Kérdés: Mennyi időre jogosult táppénzre az a dolgozó, aki 2014. augusztus 30-tól 2015. augusztus 29-ig táppénzben részesült, 2015. augusztus 31-től 2015. október 8-ig szabadságon volt, majd 2015. október 9-től ismét betegállományba került?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a figyelmet, hogy a dolgozónak 2015. évben kezdődő keresőképtelensége esetén elő­ször a 15 munkanapra járó betegszabadságát kell igénybe vennie, s csak ennek lejártát követő naptól jogosult 40 naptári napra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Számítási időszak jövedelme

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának a törthavi bérét? Hogyan kell arányosítani abban az esetben, ha a számítási időszak kezdő, illetve az utolsó hónapjában van kieső idő? A NAV-hoz bevallott jövedelmet a tárgyhavi naptári napok számával kell osztani, a tört­időszak naptári napjaival, vagy a törtidőszak naptári napja csökkentve a kieső idővel, esetleg a tárgyhavi naptári napok száma csökkentve a kieső idővel?
Például: egy 2007. december 19-től folyamatos biztosítási idővel rendelkező munkavállaló 2015. április 14-től táppénzt igényel, a 2015. évre járó betegszabadságát már kimerítette. Az irányadó időszak a 2014. január 1-jétől 2015. január 31-ig tartó időintervallum, a számítási időszak pedig 2014. június 19-től 2015. január 31-ig (227 naptári nap). A számítási időszakon belül összesen 47 nap kieső idő van, ebből 2014. június hóban 8 nap.
Részlet a válaszából: […] Elsősorban azt kell meghatározni, hogy mikor kell arányosítani.Az irányadó időszakon belül a számítási időszakhoz szükséges 180 napi jövedelmet visszafelé kell számolni, mégpedig az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjától. Az ellátás alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.