Levelező tagozatos ügyvezető közterhei

Kérdés:

Meg kell fizetni a minimumjárulékokat a továbbiakban egy betéti társaság ügyvezetője után, aki eddig nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, de szeptembertől levelező tagozaton folytatja tovább a tanulmányait? Módosítani kell a biztosítás bejelentését ebben az esetben? Elláthatja ezután az ügyvezetői teendőket heti 4 órás munkaviszonyban, jelképes munkabér ellenében a közterhek optimalizálása érdekében, tekintettel arra, hogy a társaságnak jelenleg nagyon kevés a bevétele?

Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adót pedig legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetnie. Ezzel párhuzamosan a T1041-es biztosítotti bejelentését is módosítani kell, hiszen jogviszonykódja 1454-esről 1451-esre módosul.Jogszabályi akadálya nincs annak, hogy az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Kft. tagjainak közterhei

Kérdés:

Be kell adni a 'T1041-es bejelentést egy kft. többségi tulajdonos tagjáról abban az esetben, ha a korábbi ügyvezető kilépése miatt a továbbiakban ő lesz a társaság ügyvezetője, és tevékenységét megbízási jogviszonyban végzi? Végezhető ingyenesen az ügyvezetői tevékenység, vagy kötelező a díjfizetés? A tagnak korábban volt egy heti 40 órás munkaviszonya, ami megszűnt. Kell valamilyen közterhet fizetni az ügyvezető után, ha a társaság jelenleg nem működik, semmilyen tevékenységet nem végez, várhatóan 2023 novemberében kezdi meg tevékenységét? A társaságba a korábbi tag kilépésével belépett egy új (49 százalékos) tulajdonos, aki rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal. Fel kell tüntetni a havi '08-as bevalláson a kisebbségi tulajdonost is? Mikortól lépnek hatályba a változások, ha a társaságiszerződés-módosítás 2023. június 1-jén készült, de a cégbíróság csak június 11-én jegyezte be?

Részlet a válaszából: […] ...egy másik cégnél, és semmilyen jogviszonyban nem végez tevékenységet a kft.-ben. Ez alapján a kisebbségi tulajdonos tag után semmilyen bejelentési és bevallási kötelezettség nem keletkezik.Abban az esetben, ha a társaság megkezdi a tevékenységét, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallásai CSED alatt

Kérdés: Foglalkoztathat alkalmazottat egy átalány-adózó egyéni vállalkozó a CSED ideje alatt olyan módon, hogy ne veszítse el az ellátásra való jogosultságát? Ha igen, akkor a bevétele után a személyi--jövedelemadó-előleget kell fizetni negyedévente és az alkalmazott utáni járulékokat? Ebben az esetben az '58-as bevallást nem kell beadni?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan, ez azonban nem jelenti azt, hogy jövedelem realizálása esetén sem kell megfizetni a közterheket.A munkavállalóra vonatkozó bejelentésen ('08-as bevallás) túl tehát a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig az '58-as bevallást is be kell nyújtani, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...kisadózóként bejelentett tagja a gazdasági társaság egyszerűsített végelszámolásának az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentése napjától az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerinti feltétel hiányában is felvehető az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az ügyvezetői megbízása alapján társas vállalkozói jogviszonyban jön létre a biztosítása. A biztosítási jogviszony a bejelentéssel létrejön, ezzel az ügyvezető az egészségügyi szolgáltatásokra is jogosultságot szerez, és ez a jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...főállású kisadózónak minősül, és utána a kis­adózó vállalkozás a havi 50 ezer forintos tételes adót fizeti meg. Biztosítotti bejelentését is ennek megfelelően főállású társas vállalkozóként (30. kód) kell a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a ténylegesjárulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogya társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem,de legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...az Art. 31. §(2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képezőjövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy atársadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.