12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Munkahelyi baleset
Kérdés: Jogosan járt el a munkáltató, amikor nem ismerte el a baleset üzemiségét a következő esetben? A munkavállaló a napi munkavégzés befejezését követően a munkáltatói öltözőből kilépett, megbotlott, és a jobb bokája kifordult, de nem voltak fájdalmai, ezért az eseményről aktualitásában nem tett bejelentést a munkáltató képviselőjének, napokkal ezután azonban fájdalmai lettek, ezért felkereste a szakrendelést, ahol a kezelőorvosa a boka rándulását és húzódását állapította meg? Az igazolás birtokában a sérült munkavállaló indítványozta a baleset kivizsgálását, és annak üzemi jellegének megállapítását.
2. cikk / 12 Adózók minősítése
Kérdés: Valóban minősíti az adózókat a NAV? Ki minősül megbízható, illetve kockázatos adózónak, és lesz-e valamilyen következménye ennek a minősítésnek a későbbiekben?
3. cikk / 12 Nyugdíjas munkavállaló bejelentési kötelezettsége
Kérdés: Köteles-e bejelenteni a munkáltatójánál a munkavállaló azt a tényt, hogy nyugdíjassá vált? Folyamatos-e azoknak a munkavállalóknak a közalkalmazotti jogviszonyuk, akik nem jelentették be nyugdíjas státuszukat?
4. cikk / 12 Rehabilitációs járadék
Kérdés: A rehabilitációs járadék összege magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj összege? Mitől függ a rehabilitációs járadék összege, illetve magasabb-e ez az összeg, mint a rokkantsági nyugdíj? Milyen feltételekkel vehető igénybe az ellátás?
5. cikk / 12 Tehergépjármű-vezető munka- és pihenőideje
Kérdés: Megsértett-e valamilyen jogszabályt a munkáltató, illetve milyen intézkedéseket kellett volna megtennie az alábbi esetben? Egy tehergépkocsi-vezető 06.00 órától 18.00 óráig fuvarfeladatát látta el, majd 21.00 óráig a járművet takarította. Másnap 04.00 órakor újra munkába állt, 15.20-kor volt egy személyi sérüléssel nem járó balesete, ahol rendőri intézkedés történt és jegyzőkönyv készült, ezért 22.00 órakor ért be a vállalat területére. A munkáltató nem dokumentálta az esetet. A következő nap szintén 04.00 órakor kezdte meg a munkát és 19.00 óráig dolgozott. Van-e valamilyen lehetősége a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltatója nem fizeti ki számára a pluszként végzett munkát?
6. cikk / 12 40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
7. cikk / 12 Rehabilitációs járadék
Kérdés: Valóban igényelheti-e a rokkantsági nyugdíj helyett a magasabb összegű rehabilitációs járadékot az a 47 éves kőműves, aki 2008. február 12-éig jogosult táppénzre, de nehéz fizikai munkát nem végezhet? Mit kell tennie?
8. cikk / 12 Betegállomány szóbeli felmondás után
Kérdés: Egy munkavállaló szóban történő azonnali felmondással hagyta el a munkahelyét. Másnap beszólt telefonon, hogy betegállományba került. Érvényes-e a felmondás, mi a munkáltató teendője ebben az esetben?
9. cikk / 12 Nyugdíjazás utólagos bejelentése
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha 2007. májusban értesül arról, hogy a munkavállalója 2005. március 29-től nyugdíjas lett? A levont járulékokat milyen időpontig kell visszamenőleg rendezni, a munkavállalói járulékot is vissza kell-e fizetni a foglalkoztatott részére? Kötelezi-e jogszabály a munkavállalót a nyugdíjazás tényének bejelentésére? Ha igen, mi a következménye a bejelentési kötelezettség elmulasztásának? Néha küld a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság értesítést az utolsó munkáltatónak a nyugdíj megállapításáról, mi az oka annak, hogy nem minden esetben?
10. cikk / 12 Rendkívüli munkavégzés
Kérdés: Mikor, illetve mennyivel korábban rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Pl. munkaidő letelte előtt akár 5 perccel is? Mit jelent az írásban elrendelés? El kell-e fogadnia a munkavállalónak, illetve mit tehet, ha nem akar túlórázni? Miként igazolja a munkaadó a rendkívüli állapotot? Elég, ha a tulajdonos/cégvezető azt mondja: "most rendkívüli állapot van!"? Mi védi még a munkavállalót az évi 200 óra, illetve kollektív szerződés szerint 300 óra betartásától? Hol és mily módon tehető észrevétel, illetve panasz abban az esetben, ha a munkavállaló nem ért egyet a rendkívüli munkavégzés elrendelésével?
