Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a ténylegesjárulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogya társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem,de legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen minimumösszeg alapján köteles megfizetni a járulékokat egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó 2008. február 1-jétől? A vállalkozói kivét lesz a járulék alapja, vagy a kivéttől függetlenül a havi 138 000 forint, esetleg a bevétel és a költség különbözete?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben a tényleges jövedelme (akivétje) kisebb 138 000 forintnál, akkor a járulékbevallásában a ténylegesjövedelme feltüntetésével bejelentéssel élhet, melynek alapján a járulékokat atényleges jövedelme, de legalább a minimálbér után kell megfizetnie. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
Részlet a válaszából: […] ...az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottbevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem, feltüntetésével -bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a ténylegesjárulékalapot képező jövedelem, de legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Kezdő egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kezdő egyéni vállalkozónak meg kell-e fizetnie a 125 000 forint után a járulékokat? Amennyiben igen, mi lesz a táppénz alapja 2007-ben az esetleges megbetegedése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a társadalombiztosítási járulékot. Ha a vállalkozói kivétnem éri el a minimum-járulékalapot, az Art. 17/A. §-ában meghatározottbejelentés esetén az egyéni vállalkozónak a vállalkozói kivét, de legalább aminimálbér után kell megfizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Evaalany egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Érvényesítheti-e a járulékkedvezményt az evás egyéni vállalkozó, és ha igen, hogyan? Mit jelent az ő esetében a tényleges jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozókat, – a tételes átalányadózókat, valamint – azokat a vállalkozókat, akik élnek az Art. 17/A. §-ábantaglalt bejelentési lehetőséggel (06T1031 sz. bejelentő lap).Az említett bejelentést egyéni vállalkozó akkor teheti megjogszerűen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.