10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Kisadózó egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadása
Kérdés: Kiadhatja magánszemélyként a saját tulajdonában lévő ingatlant egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, vagy kizárólag a vállalkozás keretében végezhet ilyen tevékenységet? Melyik a kedvezőbb számára, illetve milyen bizonylatot kell kiállítani ebben az esetben, ha a bérbevevő magánszemély?
2. cikk / 10 Kisadózó betéti társaság
Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan alakuló betéti társaság abban az esetben, ha az alapító beltag 2019. július 31-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt? Amennyiben igen, akkor be kell jelenteni kisadózóként a kültagot is, aki egyébként nem végezne semmilyen tevékenységet a cégben, és rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal?
3. cikk / 10 Kisadózó ügyvédi iroda
Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
4. cikk / 10 Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése
Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
5. cikk / 10 Magyarországon szerzett szolgálati idő igazolása
Kérdés: Hogyan tudja igazolni a Magyarországon szerzett szolgálati időt az a személy, aki disszidált, és a munkakönyvét nem vitte magával?
6. cikk / 10 Adózók minősítése
Kérdés: Valóban minősíti az adózókat a NAV? Ki minősül megbízható, illetve kockázatos adózónak, és lesz-e valamilyen következménye ennek a minősítésnek a későbbiekben?
7. cikk / 10 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
8. cikk / 10 Szolgálati idő elismertetése
Kérdés: Befizethető utólag a járulék abban az esetben, ha egy 1992 óta 36 órás munkaviszony mellett dolgozó egyéni vállalkozó szolgálatiidő-megállapítási kérelmének elbírálása során kiderült, hogy a munkáltató 1994-1995 évekre vonatkozóan nem igazol 8 hónapot, tehát erre az időre a vállalkozó főfoglalkozásúvá válik? Van valamilyen más módja a szolgálati idő elismertetésének?
9. cikk / 10 Kisadózó vállalkozások tételes adója
Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
10. cikk / 10 Gépkocsivezető jogállása
Kérdés: Szakmának minősül-e a gépkocsivezető munkakör, és milyen besorolási bért kell fizetni a munkavállalónak? A dolgozó utolsó munkaszerződése 1999-ben kelt, azóta nem módosították. Mi alapján történik a bér kifizetése ebben az esetben?