Tevékenység szüneteltetésének vége – bejelentés elmulasztása

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki a webes ügysegéden elmulasztotta bejelenteni a tevékenysége szüneteltetésének a végét, és munkát végzett, illetve számlát is bocsátott ki, amelynek ellenértéke még a szüneteltetés ideje alatt befolyt? Milyen bejelentési kötelezettségek keletkeznek ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó a tevékenysége szüneteltetése alatt gazdasági tevékenységet nem folytathat, számlát nem bocsáthat ki. Tehát a kérdésben említett bevétel nem egyéni vállalkozóként, hanem önálló tevékenységet folytató magánszemélyként szerzett bevétel.Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallásai CSED alatt

Kérdés: Foglalkoztathat alkalmazottat egy átalány-adózó egyéni vállalkozó a CSED ideje alatt olyan módon, hogy ne veszítse el az ellátásra való jogosultságát? Ha igen, akkor a bevétele után a személyi--jövedelemadó-előleget kell fizetni negyedévente és az alkalmazott utáni járulékokat? Ebben az esetben az '58-as bevallást nem kell beadni?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan, ez azonban nem jelenti azt, hogy jövedelem realizálása esetén sem kell megfizetni a közterheket.A munkavállalóra vonatkozó bejelentésen ('08-as bevallás) túl tehát a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig az '58-as bevallást is be kell nyújtani, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...kisadózóként bejelentett tagja a gazdasági társaság egyszerűsített végelszámolásának az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentése napjától az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerinti feltétel hiányában is felvehető az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Biztosított egyéni vállalkozó bejelentése

Kérdés: Be kell jelenteni, illetve ha igen, milyen kódon a mellékállású kisadózói egyéni vállalkozói jogviszony megszűnését, illetve a tevékenység átalányadózóként történő folytatását abban az esetben, ha az érintett társas vállalkozóként biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...létesített egyéni vállalkozói jogviszonyt (mint új biztosítási jogviszonyt) igen.Az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony bejelentésekor három jogviszonykód közül választhatunk:Főfoglalkozású egyéni vállalkozó: 1341Egyéni vállalkozó munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozó

Kérdés: Megtarthatja főállású státuszát a nappali tagozatos főiskola mellett egy fiatal gazda, aki nagy összegű támogatást nyert egy pályázaton, amelynek a feltétele volt, hogy főállásban végezze a tevékenységét, viszont 5 éven belül el kell végeznie egy felsőfokú oktatási intézmény által indított képzést is?
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésre irányuló tevékenységet nem folytatnak.Hozzátesszük, hogy sem az egyéni, sem a társas vállalkozói jogviszony adóhatósági bejelentésére szolgáló T1041 jelű bejelentőlapon nem szerepel olyan jogviszony/jogviszonykód, amely a "főállású"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a ténylegesjárulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogya társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem,de legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Átalányadózó egyéni vállalkozó kivétkiegészítése

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozónak kell-e az évet követően 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetnie a járulékalapja és a tevékenységre jellemző keresete különbözete után?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározottbevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – azáltalános szabályoknak megfelelően bejelentést tehet arról, hogy a járulékokata tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbéralapulvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...– a tényleges járulékalapot képező jövedelem,átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével -bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a ténylegesjárulékalapot képező jövedelem, illetőleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...– a tényleges járulékalapot képezőjövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelemfeltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosításijárulékot, egyben a nyugdíjjárulékot is a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Nyugdíj összegének emelése

Kérdés: Valóban kérheti-e 2008-ban nyugdíjának 0,5 százalékos emelését az az öregségi nyugdíjas, aki 2006. október 3. óta részesül a nyugellátásban, de azóta is folyamatosan dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...folyósítja, amelytőlkérelemre vagy hivatalból a nyugellátás újbóli folyósítására sor kerül.Az emelést legfeljebb az igénybejelentés napját megelőzőhatodik hónap első napjától lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.
1
2