20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Betéti társaság tagjainak jogviszonya
Kérdés: Helyesen jár el a betéti társaság abban az esetben, ha a 2019. szeptember 1-jétől személyesen közreműködő és az ügyvezetői teendőket is ellátó kültagot bejelenti főállású kisadózóként? A továbbiakban valóban csak a 25 ezer forintos tételes adót kell majd megfizetnie egyéni vállalkozóként az érintett tagnak, aki jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó? Keletkezik a továb-biakban valamilyen kötelezettség a beltaggal kapcsolatban, akinek a kisadózói jogviszonya 2019. augusztus 31-én megszűnik, és a továbbiakban semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében?
2. cikk / 20 Beltag személyes közreműködése
Kérdés: Köteles személyesen közreműködni egy kisadózó betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében annak ellenére, hogy a Ptk. nem tartalmaz ilyen jellegű előírást, vagy a cég akkor is jogszerűen működik, ha a beltag személyesen nem működik közre, és a személyes közreműködés csak a kültag(ok) részéről valósul meg? Be kell jelenteni a cégbíróság felé azt a tényt, hogy a beltag nem működik közre a társaság tevékenységében? Be kell jelenteni főállású vagy nem főállású kisadózóként a beltagot ebben az esetben? Van lehetőség önellenőrzésre abban az esetben, ha a társaság főállású kisadózóként bejelentette a beltagot, és fizeti utána a havi 50 ezer forintos tételes adót, de kiderül, hogy nem is kellett volna megtenni a bejelentést?
3. cikk / 20 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
4. cikk / 20 Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes bejelenteni egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjét, aki egyben a társaság egyetlen személyesen közreműködő tagja, hogy a lehető legkevesebb járulékot kelljen utána fizetni? A tagnak nincs máshol biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a társasági szerződés pedig lehetővé teszi a munkaviszony keretében történő ügyvezetést. Érdemes külső munkavállalót megbízni az ügyvezetői feladatokkal, a tulajdonost pedig részmunkaidőben bejelenteni?
5. cikk / 20 Közszolgálati jubileumi jutalom
Kérdés: Közszolgálati jogviszonyban jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából beszámítható időtartamnak minősül-e a szövetkezeti tag munkavégzéssel járó jogviszonya? (Az érintett személy egy vegyesipari szövetkezetnél volt tagsági jogviszonyban 1981 és 1987 közötti időtartamban.)
6. cikk / 20 Kft. tagjainak jogviszonya
Kérdés: Egy kft.-ben férj és feleség a tag. Jelenleg a férj az ügyvezető, de van főállása, így a kft.-ből semmilyen jövedelmet sem vesz ki, a feleség GYED-en van. Érdemes-e a feleséget átjelenteni ügyvezetőnek – ami a társasági szerződés módosításával jár –, hogy szeptembertől a férjet munkavállalóként alkalmazhassa a kft. heti 20 órás munkaviszonyban? A feleség GYED mellett elláthatja-e az ügyvezetői teendőket, amennyiben jövedelmet nem kap érte?
7. cikk / 20 Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
8. cikk / 20 Betéti társaság beltagjainak jogviszonya
Kérdés: Melyik törvény írja elő, hogy a többségi tulajdonosi részesedéssel bíró tag nem állhat munkaviszonyban? Egy betéti társaság egyik beltagja a társasági szerződés szerint a munkáltatói jogok gyakorlója. A másik beltag, aki 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik, munkaviszonyban áll a társaságnál, mint könyvelő. Helyes-e ez a jogviszony így? Amennyiben csak 49 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, úgy már foglalkoztatható munkaviszonyban?
9. cikk / 20 Ipari szövetkezeti tag jogviszonya
Kérdés: Megtarthatja-e továbbra is a tagsági viszonyát az az üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag, aki kilép a szövetkezetből (megszünteti munkaviszonyát), és egy kft.-hez megy dolgozni? Hogyan változik a helyzet, ha nem rendelkezik üzletrésszel? Üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag nyugdíjba megy a szövetkezettől. Megtarthatja-e tagsági viszonyát, vagy a munkaviszonyának megszüntetésével tagsági viszonyát is meg lehet-e szüntetni a nyugdíjba vonuló ipari szövetkezeti tagnak? Mi történik a tagsági viszonyával akkor, ha a szövetkezetnél továbbra is kiegészítő tevékenységben néhány órás tevékenységet végez, vagy akkor, ha évenként csak néhány esetben végez munkát?
10. cikk / 20 Többségi tulajdonos tag jogviszonya
Kérdés: Kell-e módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha egy 1993-ban alakult kétszemélyes kft. 70 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró tagja, aki társas vállalkozóként ügyvezető, lemond az ügyvezetésről a másik tag javára? Végezheti-e a továbbiakban a személyes közreműködést munkaviszony keretében?
