Önkéntes pénztári munkáltatói befizetés

Kérdés: Az új jogszabályok alapján 2017-ben milyen feltételekkel adhatja meg a munkáltató a dolgozóknak azt a lehetőséget, hogy a cafeteriában önkéntes pénztári munkáltatói befizetést válasszanak?
Részlet a válaszából: […] ...átalakult a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályozás. A kedvezményes adózású béren kívüli juttatások köréből többek között kikerült az önkéntes pénztárba munkáltatói tagként befizetett összeg is.A munkáltatói tag által teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Béren kívüli juttatások

Kérdés:

Helyesen járt el a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, aki júliusban módosította a béren kívüli juttatásokra vonatkozó nyilatkozatát, tekintettel arra, hogy a korábban kért lakáscélú hitel nem felelt meg a feltételeknek, ezért önkéntes pénztári, valamint egészségpénztári hozzájárulást kért, amelyet a munkáltató január-június hónapokra visszamenőleg át is utalt, kedvezményes adózással? A nyugdíjpénztárba átutalt összeg havi 12 282 forint, az egészségpénztári hozzájárulás pedig havi 3666 forint volt.

Részlet a válaszából: […] ...javára, de ekkor számolnia kell azzal, hogy a három hónapon felüli hónapokra szánt juttatások nem minősülnek kedvezményes adózású béren kívüli juttatásnak.Az Szja-tv. 71. §-ának (3) bekezdése szerint béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a bevételszerző tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha nincs alkalmazottja, minden munkát ő csinál, és egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Végezhető a személyes közreműködés díjazás nélkül? A cégben a tag végzi az ügyvezetői feladatokat is megbízási szerződés alapján, "0" forint tiszteletdíj ellenében. Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a személyes közreműködés miatt abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet? Kaphat béren kívüli juttatásokat a tag (Erzsébet-utalvány, önsegélyező pénztári befizetés) abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...– adó- és járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik utána.Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének bb) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak Erzsébet-utalvány formájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Megbízott ügyvezető juttatásai

Kérdés: Juttatható-e melegétkezési utalvány, valamint egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetőnek? Amennyiben igen, milyen jövedelemnek minősülnek és milyen közteher-fizetési kötelezettség alá esnek ezek a juttatások?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű nyugdíjjárulékot megfizetnie, míg amegbízó céget 27 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli. (Ezek ajuttatások béren kívüli juttatásnak minősülnek, ha őket munkaviszonyban állómagánszemélynek nyújtják, ekkor utánuk a kifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.

Üdülési csekk nyilvántartása, bevallása

Kérdés: Kell-e név szerinti jelentést küldeni az APEH-nak a 2009-ben kiosztott 71 500 forint/év/fő összegű üdülési csekkekről, vagy elég egy nyilvántartás erről a juttatásról?
Részlet a válaszából: […] ...tv. új rendelkezései alapján sajnosjelentősen szigorodnak a természetbeni juttatások adózásának feltételei. Atermészetbeni és egyéb béren kívüli juttatások közül néhány juttatás, melyek azegyes juttatásoknál meghatározott bizonyos mértékig eddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] ...miatt a cafeteria-szabályzatmódosítása szükséges. Az egyik legfontosabb változás, hogy 2009. január 1-jével amunkáltató által nyújtott béren kívüli juttatásokat korlátozó 400 ezer forintoskeret megszűnik [Mód2009-tv. 238. § (1) bekezdés 4. pont]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Adómentes béren kívüli juttatások

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
Részlet a válaszából: […] ...3 százalék munkaadói járulékotfizetnie.A 2007. évben hatályos Szja-tv. 71. § (5) bekezdése alapjána munkáltató az adóköteles béren kívüli juttatás után az adót az értékhatártúllépését követően a juttatás napjára – a munkaviszony év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adottterméket és nyújtott szolgáltatást], az Szja-tv. 71. §-a szerinti adókötelesbéren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének a személyijövedelemadóval növelt összege, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában megfelel az adómentesség feltételeinek, akkoraz adómentes akkor is, ha más dolgozók abból nem részesültek. A béren kívüli juttatások (Szja-tv. 71. §) az Szja-tv.fogalomrendszerében olyan, egyébként adómentes juttatások, amelyek az 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

Természetbeni juttatás és cafeteria

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...alkalommal kis értékűajándék adható, utalvány formájában is, alkalmanként 6900 forintért. Ezek ajuttatások nem számítanak bele a béren kívüli juttatások 400 ezer forintoskeretébe, azon felül is adhatók. Jelentősebb összeg lehet a munkáltató tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.
1
2