13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Közalkalmazott édesanya további jogviszonya
Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
2. cikk / 13 Szuperbruttósítás társadalombiztosítási ellátások esetén
Kérdés: Meg kell-e emelni 27 százalékkal a TGYÁS, GYED, illetve a táppénz összegét a személyi jövedelemadó számításánál, tekintettel arra, hogy a foglalkoztató ezek után nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
3. cikk / 13 Családi pótlék adókötelezettsége
Kérdés: Adóköteles jövedelemnek számít-e 2010-ben is a családi pótlék?
4. cikk / 13 Élettárs családi pótlékának figyelembevétele jövedelemként
Kérdés: A családi pótlék felét kell-e figyelembe venni adóterhet nem viselő járandóságként annak a férfinak az esetében, aki élettársával együtt kettő gyermeket nevel, akik közül csak az egyik a közös gyermekük, a másik az élettársáé?
5. cikk / 13 Visszamenőlegesen kifizetett családi pótlék adókötelezettsége
Kérdés: Adóköteles-e a szeptember hónapban július-augusztus hónapokra visszamenőlegesen kifizetett családipótlék-különbözet, tekintettel arra, hogy az adókötelezettség a 2009. augusztus 31-ét követően megszerzett ellátásra vonatkozik?
6. cikk / 13 Családi pótlék adóalapba emelése
Kérdés: A júliusban hatályba lépő törvényváltozás szerint a családi pótlék adóterhet nem viselő járandóság lesz, melyet a munkáltatónak az adóelőleg megállapításakor figyelembe kell vennie. Hogyan értesül a munkáltató arról, hogy a magánszemély kap-e és milyen mértékű családi pótlékot?
7. cikk / 13 Kényszervállalkozó nyugdíjas adója és költségei
Kérdés: Hogyan tud vállalkozni egy rokkantnyugdíjas magánszemély, aki alacsony nyugdíja miatt indítaná el vállalkozását? Milyen adózási feltételek vonatkoznak rá, és milyen kiadásokat számolhat el?
8. cikk / 13 Ösztöndíjak közterhei
Kérdés: Milyen jogcímeken lehet ösztöndíjat kifizetni, és milyen közteher-, illetve járulékvonzata van a különböző jogcímeken kifizetett ösztöndíjaknak?
9. cikk / 13 Szja elszámolása nyugdíjas alkalmi munkavállaló esetében
Kérdés: Hogyan kell az éves személyi jövedelemadót elszámolni annak a nyugdíjas munkavállalónak az esetében, aki 2007. évben 5 hónapot munkaszerződéssel, 7 hónapot pedig alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgozik? Hogyan kell figyelembe venni az alkalmazotti kedvezményt az ő esetében? Igaz-e az, hogy az alkalmi munkavállalóként szerzett jövedelmet nem kell figyelembe venni?
10. cikk / 13 Adómentes juttatások
Kérdés: Egy részvénytársaság vezetősége 2006. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokat egységesen minden foglalkoztatott részére 120 000 forint éves keretösszegben határozta meg. Az adómentes mértékig választható étkezési utalvány, üdülési csekk, helyi bérlet és internettámogatás. Adható-e adómentesen az arra jogosultaknak a keretösszegen felül is az iskolakezdési támogatási utalvány, vagy az rt.-nél 5-10-15 éve munkaviszonyban állóknak meghatározott értékű, az Szja-tv. szerinti adómentes juttatás?
