53 cikk rendezése:
1. cikk / 53 Ideiglenesen Angliába költöző biztosított
Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy Magyarországon biztosított nő Angliába utazik a férjével, aki ott kapott munkát? Az érintett nő Magyarországon biztosított, jelenleg GYED-ben részesül, és a Magyar Államkincstárral, valamint a NEAK-kal történt telefonos egyeztetéseket követően a NEU 70 formanyomtatványon bejelentette a külföldi tartózkodását, és a magyar jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozat után kapott egy határozatot a tajszám felfüggesztéséről. Helyesen járt el az érintett nő ebben az esetben? Valóban fel kell függeszteni a tajszámot ebben az esetben? Hogyan tudja helyreállítani a magyar biztosítási jogviszonyát, illetve milyen módon lesz jogosult orvosi ellátásra Magyarországon, illetve Angliában?
2. cikk / 53 CSED-, GYED-jogosultság
Kérdés: Részmunkaidős és nem folyamatos munkaviszonya ellenére is jogosulttá válhat CSED-re és GYED-re egy kismama, aki tavaly fejezte be egyetemi tanulmányait, 2021. július közepétől december 31-ig heti 10 órás munkaviszonyban állt, 2022. szeptember 1-jétől ismét főállású munkaviszonya van, és december elején szül?
3. cikk / 53 Munkaviszony helyreállítása
Kérdés: Milyen esetekben kérheti a munkavállaló a munkaviszonyának helyreállítását?
4. cikk / 53 Szülés felsőfokú tanulmányok befejezése után
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re a várhatóan 2022. januárban születő gyermekére tekintettel az a munkavállaló, aki 2020. szeptember hónapban egyetemi hallgatóként, részmunkaidőben kezdett dolgozni a munkáltatójánál, majd 2021. június hónaptól már teljes munkaidős munkaviszonyban áll, mert tanulmányait befejezte?
5. cikk / 53 Ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Jogosult mindkét munkaviszonyára tekintettel CSED-re az édesanya, aki 5. gyermekét szülte 2020. február 17-én, "A" munkáltatójánál 2010 óta áll munkaviszonyban, 2018. január 16-ig GYED-ben, 2019. január 16-ig GYES-ben, 2020. február 16-ig GYET-ben részesült, mellette 2019. július 1-jétől újra munkába állt heti 20 órában, "B" munkahelyén pedig 2019. július 1-jétől heti 10 órában dolgozik?
6. cikk / 53 GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hány nap szabadságra lesz jogosult az édesanya, akinek 2020. május 27-én lejár a GYES-e, ha május 28-án visszamegy dolgozni? A munkavállaló 1981-ben született, 2011. szeptember 1-jétől, első gyermeke születése óta van otthon, és azóta CSED-ben, GYED-ben, illetve GYES-ben részesül, és 2011-ben nem vett ki szabadságot.
7. cikk / 53 GYES mellett dolgozó munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult táppénzre, és ha igen, akkor mennyi ideig az a munkavállaló, aki 2014. ja-nuár 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2019. július 22-től 2020. július 21-ig GYES-en van, amely mellett 2020. január 1-jétől visszament dolgozni, és 2020. február 21-től veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2020. június 26.
8. cikk / 53 GYES-jogosultság tanköteles ikrek után
Kérdés: Hány gyermek után kaphatja tovább a GYES-t az édesanya, aki jelenleg hármas ikreire tekintettel kapja az ellátást, ha a gyermekek tankötelessé válnak, de közülük nem mind érett az iskola megkezdésére?
9. cikk / 53 Árvaellátás
Kérdés: Milyen feltételekkel kaphatja az árvaellátást a gyermek a nyári szünetben, ha 2019 júniusában érettségi vizsgát tett, szeptembertől pedig felsőfokú oktatási intézményben tanul tovább? Változik a helyzet, ha az egyetemi tanulmányokat külföldön folytatja? Jogosult lesz az ellátásra a gyermek abban az esetben, ha középiskolai tanulmányait magántanulóként folytatja?
10. cikk / 53 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
