Szabadságmegváltás

Kérdés: Meg kell váltani a munkavállaló szabadságát a munkaviszony megszűnése esetén akkor is, ha a munkáltató a felmondási idő teljes tartamára felmentette a dolgozót a munkavégzési kötelezettsége alól? Van különbség az eljárásban abban az esetben, ha a kilépő dolgozó vezető állású munkavállalónak minősül? Szabadságmegváltás esetén módosul a munkaviszony megszűnésének időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...sem, ha ezt esetleg a munkavállaló kéri, mivel a munkavállaló pihenéshez, rege-nálódáshoz való joga fontos érdeknek számít.Ez alól egyetlen kivételt állapít meg a törvény; az Mt. 125. §-a alapján "a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Felmondás nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállalónak

Kérdés: Jogosult felmondási időre és végkielégítésre a munkáltató általi felmondáskor az az 1962-ben született munkavállaló, aki a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugdíjban részesül? Vonatkozik a munkavállalóra az Mt.-ben megfogalmazott felmondási védettség?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő dolgozókra vonatkozik, a jelenleg érvényes jogszabályok alapján ugyanis ez az egyetlen lehetőség a korhatár előtti nyugdíjba vonulásra.Ez azt jelenti, hogy a munkavállalóra mindenben a nyugdíjasokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Jogviszony bejelentésének ellenőrzése

Kérdés: Hogyan tudja ellenőrizni egy munka-viszonyban álló magánszemély, hogy a foglalkoztatója bejelentette, illetve hogy megfizette utána a kötelező közterheket? Lehetséges az, hogy a cég nem tesz eleget a kötelezettségeinek, és a munkavállaló emiatt nem lesz jogosult orvosi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...– ennek hiányában tartózkodási helyét – olvashatóan is fel kell tüntetni,c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...által előírt mértéken felül – nem történt béremelés sem. Ilyen jogcímen tehát nem kell megemelni a munkavállaló munkabérét. Egyetlenegy esetben lehet szükség béremelésre, mégpedig akkor, ha a munkavállaló nem a minimálbérre, hanem a garantált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Felmondás keresőképtelen munkavállalónak

Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak alapján. Tudni kell azonban, hogy a munkaköri alkalmasság elsőfokú véleményével egyet nem értés esetén mind a munkavállaló, mind a munkáltató az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül kérheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Felmondási idő és végkielégítés számítása

Kérdés: A végkielégítés és a felmondási idő számításánál figyelembe kell-e venni azt az időszakot, amikor egy 1994-ben alakult és jelenleg is működő kft. alkalmazottai még az egyik – külföldi állampolgárságú – tulajdonos nevén működő képviselet dolgozói voltak? A munkavállalók a kft. megalakulásakor léptek át a cégbe.
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából együttesen kell számításba venni. A rendelkezésekértelmében munkáltatói jogutódlásnak kell tekinteni nemcsak az egyetemlegesjogutódlást, hanem üzemnek, üzletnek, munkahelynek megállapodáson alapulóátvételét is, ha az átvevő az átadó jogaiba lép...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Felmondási tilalom GYES ideje alatt

Kérdés: Vonatkozik-e a felmondási tilalom a GYES folyósítása alatt, illetve azt követő 30 napban arra az apukára, aki a gyermeke kétéves korától hároméves koráig igényli a GYES-t? A GYED-et az édesanya kapta, az apuka 8 órában dolgozott, illetve dolgozik a GYES mellett is. A GYES igényléséről a munkáltatóját tájékoztatta. Meddig áll felmondási védelem alatt az a munkavállaló, aki tartósan beteg gyermekével annak 10 éves koráig van GYES-en, és mellette 8 órában dolgozik? Meddig áll fenn ez a védelem, ha tartósan beteg ikreket nevel a munkavállaló? Vonatkozik-e a felmondási tilalom arra a munkavállalóra, akivel a GYES ideje alatt kötött munkaszerződést a cég? Mi a helyzet, ha a felvételkor közli, és mi, ha a felvételkor nem közli, hogy GYES mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...a szülő háztartásában történik,– a szülők írásban nyilatkoznak, hogy a gyermekgondozásisegélyről lemondanak, és egyetértenek azzal, hogy a továbbiakban a nagyszülőigényelje azt,– a nagyszülő és a szülők esetében is fennállnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetésének kötelezettsége fel sem merülhet. Hogy minderre hozzunk egy példát:az uniós szabályok szerint EGT-állam polgára csak egyetlen országtársadalombiztosítása hatálya alá tartozhat. Így, ha egy német állampolgárNémetországban munkaviszonyban áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Csoportos létszámleépítés

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással új cég jön létre, mely jogutódja lesz a kft.-nek. A kiválással 25 fő átkerül az új cégbe. A csoportos létszámleépítés szabályait kell-e alkalmazni, ha a kft. átlagos létszáma kb. 115 fő, és van-e jelentési kötelezettség a munkaügyi központ felé abban az esetben, ha a két munkáltató külön megállapodásban rendelkezik arról, hogy az átvett dolgozók kft.-nél eltöltött munkaviszonyát elismerik, és ugyanabban a munkakörben alkalmazza őket az új cég? Csoportos létszámleépítésnek számít-e a kiválás abban az esetben, ha a két cég között nincs megállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségekért – az igénynek a jogutódlásidőpontját követő egy éven belüli érvényesítése esetén – jogutód munkáltatóvalegyetemlegesen felelős.A jogutódlás esetén a jogelőd és a jogutód munkáltató -legkésőbb a jogutódlást megelőző 15 nappal –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Munkavállalók átadása

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] ...– az igénynek a jogutódlásidőpontját követő egy éven belüli érvényesítése esetén – a jogutódmunkáltatóval egyetemlegesen felelős. A munkaviszonynak a jogutód munkáltató által a jogutódlásidőpontjától számított egy éven belül közölt–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.
1
2