Kisadózó bt. végelszámolása

Kérdés: Helyesen jár el egy kisadózó betéti társaság, ha 2021. január 1-jén megindítja a cég végelszámolását, tekintettel arra, hogy a képviseletet ellátó kültag rendelkezik egy egyéni vállalkozással is, amely szintén a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? A betéti társaságban a beltag semmilyen formában nem működik közre és nem is vezető tisztségviselő. A végelszámolóvá váló kültag ebben az esetben a betéti társaságban válik főfoglalkozásúvá, és az egyéni vállalkozásában nem főállású kisadózó lesz? Korábban egyéni vállalkozóként fizette meg a havi 50 000 forint tételes adót és a bt.-ben nem főállásúként a havi 25 000 forintot. A bt.-ben a végelszámoló után ebben az esetben a vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályok szerint kell megfizetni a minimális közterheket, tekintettel arra, hogy díjazást nem fog kapni?
Részlet a válaszából: […] ...Kata-tv. 7. §-a 2021. január 1-jétől kiegészült egy új (1a) bekezdéssel, amelynek értelmében ettől az időponttól a magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként.A végelszámoló társadalombiztosítási jogállása valóban megegyezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Kisadózó vállalkozás visszatérése normál adózásra

Kérdés: Hogyan alakul az ügyvezető jogállása abban az esetben, ha korábban egyéni vállalkozásában főállású, míg társas vállalkozásában nem főállású kisadózóként fizette meg a tételes adót, de 2021. január 1-jétől a társas vállalkozás már nem lesz kisadózó?
Részlet a válaszából: […] ...a Kata-tv 7. §-ának január 1-jén hatályba lépő új (1a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként. A kérdésben említett vállalkozó úgy döntött, hogy az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Kisadózó egyéni vállalkozó tételes adójának összege

Kérdés: Milyen összegű tételes adót kell megfizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki 2020. március 30-áig rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, új munkaviszonyt pedig április 6-án létesít? Minősülhet nem főállású kisadózó egyéni vállalkozónak március-április hónapokban, tekintettel arra, hogy csak néhány napig nincs munkahelye, vagy meg kell fizetnie az 50 ezer forint arányos részét a kieső napokra? Az érintett egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...előírt munkaidőt össze kell számítani. Ez azt jelenti, hogy ha a bejelentett kisadózó vállalkozónak az adott hónapban akár csak egyetlen napon nem volt heti 36 órát elérő munkaviszonya, akkor abban a hónapban főállású kisadózónak minősül, és havi 50 ezer, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

GYET-ben részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Elegendő a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése egy GYET-ben részesülő édesanya esetében, aki kisadózóként egyéni vállalkozást folytat, és most létesített egy 4 órás munkaviszonyt is? A GYET meg a napi 4 órás munkaviszony alapján már minősülhet nem fő-állású kisadózónak az érintett?
Részlet a válaszából: […] ...így a kérdésben említett kisadózó vállalkozó főállásúnak tekintendő, és havi 50 ezer forintos tételes adó terheli. Ugyanakkor a GYET folyósításának a tartama alatt – amennyiben a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát nem végez – mentesülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjának összege

Kérdés: Mit tehet a nyugellátása összegének kedvező befolyásolása érdekében az a személy, aki jelenleg közalkalmazottként havi 600 ezer forint összegű munkabért kap, és kisadózóként is körülbelül ugyanilyen összegű bevétellel rendelkezik, jövőre viszont megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, és ezután egy másik betéti társaságban is kisadózó lesz? Az érintettnek a nyugdíjkorhatár betöltéséig több mint négy éve van még.
Részlet a válaszából: […] ...ne számítsák be a nyugdíj összegének a megállapítása során. A Tny-tv. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyanis a GYES, a GYET, a GYED, a GYOD, az ápolási díj, a rehabilitációs ellátás összegét, valamint ezen ellátások folyósításának időtartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Többes jogviszonyú őstermelő

Kérdés: Helyesen gondolja egy tevékenységét 2019. szeptember 1-jén kezdő mezőgazdasági őstermelő, hogy nem kell majd negyedéves bevallást benyújtania arra való tekintettel, hogy főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 ezer forintos tételes adót? Az érintett korábban nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, de családi okok miatt szeptember 16-án megszűnt a hallgatói jogviszonya, így már szeptember hónapra is a főfoglalkozású vállalkozókra előírt 50 ezer forintos tételes adót fizette.
Részlet a válaszából: […] Tény, hogy nem terjed ki a biztosítás arra a mezőgazdasági őstermelőre – és így e jogviszonya alapján természetesen járulékfizetési kötelezettség sem terheli -, aki bármilyen más jogviszonyban [kivéve a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerinti munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Mikortól kell megfizetni a havi 50 ezer forint összegű tételes adót egy kisadózó egyéni vállalkozónak, aki eddig nappali egyetemi tanulmányokat folytatott, és havi 25 ezer forint közterhet kellett fizetnie, ha hallgatói jogviszonya augusztus hónapban szűnt meg, de október 15-ig érvényes a diákigazolványa?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának i) alpontja értelmében nem minősül főállásúnak az a kisadózó (sem), aki a Köznev-tv., valamint a Felsőokt-tv. szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Járulékfizetés hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt annak a nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkezett bt.-ben kisadózó, és emellett az általános szabályok szerint adózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Első lépésként tisztázzuk az érintett jelenlegi társadalombiztosítási jogállását. Egyéni vállalkozóként biztosított, azzal, hogy a Szocho-tv. 31. §-ának (9) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 31. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján – diákstátuszára tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Nappali tagozatos kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Mikortól minősül főfoglalkozásúnak az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki jelenleg nappali tagozatos egyetemi hallgató, de a tanulmányait előreláthatóan júniusban befejezi? Az egyetem tájékoztatása értelmében a diákigazolvány 2019. október 31-ig érvényes.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. előírása szerint nem minősül főállású kisadózónak az a személy, aki a Felsőokt-tv. szerinti intézményben, nappali oktatás keretében folytat tanulmányokat. A Tbj-tv. és a Tbj-tv. R. addig tekint egy személyt felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...által előírt mértéken felül – nem történt béremelés sem. Ilyen jogcímen tehát nem kell megemelni a munkavállaló munkabérét. Egyetlenegy esetben lehet szükség béremelésre, mégpedig akkor, ha a munkavállaló nem a minimálbérre, hanem a garantált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.
1
2