Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...részére az illetékes ang-liai hatóság kiadta az A1 jelű igazolást, akkor annak érvényességi ideje alatt – legfeljebb 24 hónapig – az Egyesült Királyság társadalombiztosítási joghatósága alatt állt, és Magyarországon utána járulék-, szociálishozzájárulásiadó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...adózási kötelezettség megállapítását nagyban befolyásolja, hogy az egyesület a célja szerinti tevékenység folytatásához milyen bevételi forrásokkal rendelkezik. Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Németországba költöző vállalkozó jogviszonya

Kérdés: Hogyan alakul a németországi biztosítása annak a magyar állampolgárnak, aki 2013. június 7-én szült, jelenleg GYED-ben részesül, Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal a saját vállalkozásában, és Németországba szeretne költözni a férjéhez, aki ott biztosított? Milyen dokumentumokat kell beadni abban az esetben, ha továbbra is Magyarországon szeretne biztosított maradni, és nem szeretné a munkaviszonyát megszüntetni? Mi alapján lesz jogosult Németországban egészségügyi ellátásra? Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultsága Magyarországon? Érvényteleníteni kell a magyar taj-t abban az esetben, ha életvitelszerűen Németországban tartózkodik? Mi a helyzet akkor, ha a férje jogán családi biztosítás keretében jogosult lesz egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...tudnivalókat tárjuk olvasónk elé. A kérdéssel érintett személy Magyarországon jelenleg GYED-ben részesül, ezt követően pedig GYES-re válhat jogosulttá, és mindez kihat az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultságára is, tekintve hogy ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Külszolgálaton lévő munkavállaló társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Kinek és hogyan kell megfizetni a járulékokat egy egyesület 2012. július 1-jétől 2014. december 31-ig külszolgálaton lévő munkavállalója után 2014. július 1-jétől, amikor letelik a kétéves időtartam? Van lehetőség arra, hogy a külszolgálat teljes időtartama alatt a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozzon, anélkül hogy meg kellene szakítania a kiküldetését? A munkavállaló a külföldi foglalkoztatás teljes időtartama alatt a magyar munkáltatótól kapja a munkabérét, a járulékok levonása minden esetben pontosan megtörténik.
Részlet a válaszából: […] A közösségi koordinációs rendeletekben megfogalmazott szabályok értelmében a munkavállaló, amennyiben a munkáltatója munkavégzés céljából valamelyik uniós tagállamba küldi ki, legfeljebb 24 hónapig maradhat a kiküldő állam társadalombiztosítási szabályainak hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.