Háziorvosi szolgáltató részére járó bértámogatás

Kérdés: Igénybe veheti a háziorvosi szolgáltatók részére a NEAK által megállapított bértámogatást egy kisadózó betéti társaság, illetve egy ugyancsak kisadózó egyéni vállalkozó, ha az egészségügyi szolgáltatást kiegészítő tevékenységben látja el? A támogatást valóban csak munkabérfejlesztésre és annak közterheire lehet fordítani, azaz kizárólag a munkaviszonyban foglalkoztatott asszisztens kaphatja meg, vagy a tagi, illetve az egyéni vállalkozói kivétet is finanszírozza? Növeli ez a támogatás a kisadózó vállalkozás éves bevételét?
Részlet a válaszából: […] A 43/1999. Korm. rendelet hatálya a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (a továbbiakban: NEAK) mint finanszírozóra, valamint a finanszírozóval az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatás nyújtására szerződött egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadsága

Kérdés: Valóban figyelembe vehető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények megállapítása során a megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadságának idejére járó díjazás annak ellenére, hogy általános esetben ez a kifizetés nem tartozik a kedvezményes juttatások közé? Előadásokon különböző információk hangzottak el ezzel a témával kapcsolatban, ezért pontosításra szorul a kérdés.
Részlet a válaszából: […] Igen, a megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadságának idejére járó díjazás – a törvényben foglalt mértékig – valóban mentes a szociális hozzájárulási adó alól.A Szocho-tv. 17. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy az egyes adókedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény támogatott munkavállaló után

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után a munkavállalója után, aki a foglalkoztatás megkezdése előtt hosszú időn keresztül regisztrált álláskereső volt, és akire tekintettel a foglalkoztató bérköltség-támogatást igényelt és kapott? A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó 70 százaléka. Elszámolható egyszerre a két támogatás, vagy ebben az esetben le kell mondania a munkáltatónak az adókedvezményről?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 11. §-a alapján a munkaerőpiacra lépő személyt munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Elszámolási időszak

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezéseket, milyen eltérések vannak a munkaidőkerethez képest, mire érdemes figyelni ebben az esetben? Mennyi a leghosszabb alkalmazható időszak az egy műszakban, illetve a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében? Mit kell vizsgálni akkor, ha az időszak lejár?
Részlet a válaszából: […] Az elszámolási időszak olyan jogintézmény, amely a munkaidőkeret mellett – de azzal egyidejűleg nem alkalmazhatóan – a munkaidő általános munkarendtől eltérő egyenlőtlen beosztásának ad újszerű, még rugalmasabb keretet. Az Mt. 2012. július 1-jétől hatályba lépő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Nők 40 plusz program

Kérdés: Valóban megtérítésre kerül a 39 év és 2 hónap jogosultsági idővel rendelkező nő bérköltsége a munkaadó számára? Igénybe veheti ezt a kedvezményt a munkavállaló férje abban az esetben, ha egyéni vállalkozóként ő foglalkoztatja a feleségét?
Részlet a válaszából: […] ...bevonásra 2014. április 30-ig van lehetőség.A támogatásból természetesen adott esetben a házastárs egyéni vállalkozása sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Belföldi kirendelés

Kérdés: Melyik cég köteles teljesíteni a munkavállaló bérfizetésével, illetve járulékbevallásával kapcsolatos kötelezettségeket belföldi kirendelés esetén? Be kell jelenteni a NAV-nak a kirendelést? Mi a teendője a kirendelő cégnek és a foglalkoztató cégnek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem használja a kirendelés kifejezést, de az 53. § értelmében a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Tanulmányi szerződés

Kérdés: Elszámolhatja egyéb személyi jellegű ráfordításként a tanulmányi idő alatt fizetett állandó havi ösztöndíjat és az egyéb költségeket (pl. tandíj, könyv, utazás) egy betéti társaság, amely tanulmányi szerződést kötött a cég tevékenységében személyesen nem közreműködő beltag gyermekével az egyetem nappali tagozaton történő elvégzésére (bt. gyógyszertárat üzemeltet, a gyermek gyógyszerész szakon tanul), melyben megállapodtak, hogy a tanuló az egyetem elvégzése után meghatározott ideig személyesen közreműködik a vállalkozásban? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak és a magánszemélynek 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződésre vonatkozó szabályokat az Mt. 229. §-a tartalmazza. E szerint a tanulmányi szerződés a munkáltató és munkavállaló között kötött szerződés, melyben a "munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Kilépő dolgozó szabadságának visszavonása

Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha a munkavállaló kilépéséig több szabadságot vett igénybe, mint ami időarányosan járt volna számára? Egy heti 40 órában dolgozó takarítónő havi 78 000 forint összegű bruttó béréből 2011. szeptember 30-i kilépése miatt 10 napra jutó túlvett szabadságot kell visszavonni. Milyen jogcímen kell visszavonni az összeget, és érinti-e ez a bérköltség összegét? A bruttó vagy a nettó munkabérből kell a levonást teljesíteni?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállaló év közben történő kilépésekor előfordulóhelyzetben a munkaadó szabadon eldöntheti, hogy intézkedik-e a többletkéntkivett szabadságnapokra kifizetett kereset visszavétele iránt, vagy aztmellőzi. Az Mt. ugyanis nem teszi a munkáltató számára kötelezővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezéseket azMt. VI. fejezete az "Egyéb munkaidő-kedvezmények" cím alatt tartalmazza. E rendelkezések alapján a munkavállaló kérésére a munkáltatóaz alábbi esetekben köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] Figyelembe véve a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaságközött a szociális biztonságról szóló egyezmény (2006. évi LXXIX. törvény)szabályait, a koreai állampolgárságú személy a magyar társadalombiztosításhatálya alá tartozik, ennek következtében a belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.
1
2
3