Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai alá tartozó jövedelmek – e körbe tartozik az osztalék is – esetében az adóalap-maximum a minimálbér 24-szerese, azzal, hogy e felső határt csökkenti a természetes személy 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók SZÉP-kártya-juttatása

Kérdés: Adhat a 100 százalékban állami tulajdonban lévő kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző munkáltató a cafeteriaszabályzatban meghatározott éves bruttó 200.000 forint/fő összegű SZÉP-kártya-juttatáson felül további 200.000 forint/fő összeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalói részére abban az esetben, ha ezzel átlépik a Keny-tv. 11. §-ában meghatározott kereseti korlátot? A munkáltatónál érvényben lévő cafeteriaszabályzat szerint a választható juttatások összege minden munkavállaló esetében bruttó 200.000 forint, amely a munkáltató közterheit is tartalmazza, és ebben az évben kizárólag SZÉP-kártya választható.
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság szüneteltetésére, bizonyos esetekben visszafizetésére kötelezett akkor, ha biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Korhatár előtti ellátás

Kérdés:

Hogyan kell igényelnie a korhatár előtti ellátást egy 1961-ben született személynek, aki a nyugdíjintézet határozata szerint a korhatárhoz képest 3 évvel korábban jogosulttá vált erre a juttatásra? Nyugdíjnak minősül a korhatár előtti ellátás?

Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátás nem nyugdíj, de a megállapításához szükséges szolgálati idő számítására és az összegének meghatározására a nyugdíjakkal azonos szabályok vonatkoznak. A korhatár előtti ellátásban részesülőknek a nyugdíjashoz hasonlóan jár az éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] Lássuk először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett

Kérdés: Újra folyósítható a korhatár előtti ellátás annak a személynek, akinek az esetében jelenleg szünetel a folyósítás, mert közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, amely 2022. június 30-án megszűnik? Az érintett megbízási jogviszonyban is dolgozik, és a két jogviszonyából származó jövedelmének együttes összege meghaladja a 3,6 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátásban részesülő személy munkavégzését két jogszabályi hely is korlátozza. Egyrészt a 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-a értelmében, ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Szolgálati járandóságban részesülő vezető tisztségviselő

Kérdés: Milyen összegű tiszteletdíj számfejthető 2021 vonatkozásában egy egyesület vezető tisztségviselőjének annak érdekében, hogy ne veszítse el a szolgálati járandóságát? Figyelembe kell venni az érintett mezőgazdasági őstermeléséből származó jövedelmét ebből a szempontból, ha őstermelőként kiterjed rá a biztosítás? Kifizethető az ez évi tiszteletdíj egy része 2022-ben, mivel márciusban betölti a nyugdíjkorhatárt?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell számolni a korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátját, ha az érintett 2021. március 10-től kapja az ellátást, arányosan, vagy ebben az esetben is a minimál-bér 24-szerese a maximumösszeg? A kereseti korlát számításánál figyelembe veendő a mezőgazdasági őstermelőként fizetendő járulék?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt egy – vélhetően elírásból származó – adat pontosítása: a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy éves kereseti korlátja nem a minimálbér 24-szeresének, hanem 18-szorosának megfelelő összeg, amely 2021-ben 18 ×...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha az ellátásban, illetve a járadékban részesülő személy olyan munkát végez, amely biztosítással jár, és a munkából származó jövedelme meghaladja a tárgy-év első napján érvényes kötelező legkisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Részmunkaidős munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni annak a munkavállalónak a szabadságát, aki heti 4, nyolcórás munkanapot, azaz hetente 32 órát dolgozik? Helyesen jár el a munkáltató, ha ebben az esetben órában tartja nyilván a szabadságot? Az éves szabadság órában számított mértéke megállapítható oly módon, hogy az éves szabadságnapok számát szorozza 6,4 órával, és amikor a dolgozó kivesz 8 munkaóra szabadságot, akkor az éves keretösszeget 8 munkaórával kell csökkenteni, tehát olyan, mintha 1,25 nap szabadságot vett volna ki?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkavállalót megillető alap- és pótszabadság mértékét munkanapban állapítja meg. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére ugyanannyi munkanap szabadságot kell megállapítani, mintha teljes munkaidőben foglalkoztatnák. A megállapításra kerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Korhatár előtti ellátás szüneteltetése

Kérdés: Figyelembe kell venni a korhatár előtti ellátás szüneteltetésének megállapításánál a 2020. évben kifizetett előző évre vonatkozó megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátás folyósítását abban az esetben kell szüneteltetni, amennyiben az ellátásban részesülő személy olyan munkát végez, amely biztosítással jár, és a munkából származó jövedelme meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.
1
2
3
9