GYÁP alapja

Kérdés: Miért nem a GYED napi alapjával azonos összegben került megállapításra a gyermekápolási táppénz annak az édesanyának az esetében, akinek több mint tízéves munkaviszonya 2023. július 31-én megszűnt, gyermeke kétéves koráig, 2023. augusztus 28-ig GYED-ben részesült, szeptember 18-tól ismét munkaviszonyban áll, és október 5-től 20-ig beteg gyermeke ápolására tekintettel gyermekápolási táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] Valóban van olyan eset, amikor a táppénz naptári napi összegét a GYED alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Erre a jogszabály akkor ad lehetőséget, ha a biztosított (táppénzt igénylő) a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Keresőképtelenség igazolása

Kérdés:

Elszámolható betegszabadság egy magánkórház által kiállított orvosi igazolás alapján? A munkavállaló 4 napot töltött egy magánkórházban, amelynek igazolásán az alábbi közlemény szerepel: "Ez az igazolás nem az OEP által finanszírozott fekvőbeteg-ellátást tanúsít."

Részlet a válaszából: […] A 102/1995. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint a keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy beteg gyermeke ápolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénz-hozzájárulása

Kérdés:

Meg kell fizetni a táppénz-hozzájárulást a 100 százalékos baleseti táppénz után egy átalányadózó egyéni vállalkozó esetében, ha munkabaleset érte, és jelenleg "1"-es kódú baleseti táppénzen van?

Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozót – saját táppénzével összefüggésben – nem terheli a táppénz-hozzájárulás fizetésének kötelezettsége, azt csak az esetleges alkalmazottjai számára folyósított táppénz után kell megfizetnie.Ugyanakkor ebben az esetben is csak a betegség miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

GYÁP-napok lejárta

Kérdés:

Megadható a fizetett szabadság, vagy fizetés nélküli szabadságot kell számfejteni a munkavállaló részére abban az esetben, ha a 2015. június 23-án született gyermekére tekintettel járó 14 gyermekápolási napból 2022. október 20–21-re 2 napot, 2023. február 1-jétől 2023. február 10-ig 10 napot, 2023. április 25-re 1 napot, azaz összesen 13 napot már igénybe vett, de a gyermek ismét beteg volt 2023. május 9-től 10-ig, így a második napra már szabadságot igényelt a szülő?

Részlet a válaszából: […] A szülőt a 2015. június 23-án született gyermeke betegsége miatti otthoni ápolása esetén 2022. június 23. és 2023. június 22. közötti időtartam alatt 14 napra illeti meg a GYÁP. A 14 nap gyermekápolási táppénzt a szülő 2023. május 9-én kimerítette, ezért részére 2023....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

GYED megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásánál elsődlegesen felmerül az a kérdés, hogy az anyának a másik jogviszonya a gyermek születése előtt is fennállt, vagy 2022. november 1-jétől áll csak fenn. Feltételezzük, hogy csak 2022. november 1-jétől áll fenn, mert egyébként a CSED-et nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Jogosultság álláskeresési járadékra

Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
Részlet a válaszából: […] Álláskeresési járadékra az Flt. 25. §-ának (1) bekezdése értelmében az jogosult, aki1. álláskereső,2. az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,3. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Felmondás keresőképtelen munkavállalónak

Kérdés: Felmondhat a munkáltató annak a munkavállalójának, aki a próbaidő lejáratát követően elvétve jelentkezik munkavégzésre, lényegében hosszú hónapok óta keresőképtelen állományban tartózkodik igazolt betegsége okán, és állapotáról, jövőbeni munkavégzési kilátásairól nem nyilatkozik?
Részlet a válaszából: […] A megfogalmazott kérdés azt erősíti, hogy nem kizárólag a munkavállalók kiválasztási folyamatára, hanem a próbaidő tartamában nyújtott teljesítmény monitorozására is indokolt kellő figyelmet fordítani.A próbaidő lejártát követően a munkavállaló indokolt védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Ápolási díjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottnak minősül az a munkavállaló, aki édesanyja betegsége miatt fizetés nélküli szabadságot kért, és jelenleg ápolási díjban részesül, vagy meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Végezhet munkát részmunkaidőben a cégnél az ellátása veszélyeztetése nélkül?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-ának a) pontja értelmében a fizetés nélküli szabadság tartama alatt szünetel a biztosítás, kivéve, ha– a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] 2020. július 1. napjától a társas vállalkozások tagjai esetében már alkalmazott gyakorlat a foglalkoztatottak újabb körére terjed ki. Az egyéni és társas vállalkozók tekintetében a jogviszonnyal szinte egyidős a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, amely most már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.
1
2
3
4