Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munka-viszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó helytelenül gondolja, ugyanis a kivét után a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót ebben az esetben is meg kell fizetni.Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Munkavállalók részére nyújtott kölcsön

Kérdés:

Hogyan tud kedvezményes kamatozású, illetve néhány esetben kamatmentes kölcsönt nyújtani egy vállalkozás a munkavállalóinak? Mire kell figyelni ebben az esetben, illetve milyen jogszabályok szabályozzák ezt az eljárást?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató gazdasági társaságok gyakran döntenek úgy, hogy kamatmentes vagy a piaci kamatlábakhoz képest kedvezményes kamatozású kölcsönt kívánnak nyújtani a munkavállalóiknak (leggyakrabban lakáscélra). Ezt minden további nélkül meg is tehetik, és nincsen összeghatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősített osztalékelőleg

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a cégnek abban az esetben, ha az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során 2021-re fizetett osztalékelőleget egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősítette át? Az érintett tag/munkavállaló bére a minimálbér 24-szeresét meghaladta.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése érelmében szociálishozzájárulásiadó-alapot képez. Így az e körbe tartozó egyéb jövedelem után is meg kell fizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Osztalék

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. az 1. §-ának (5) bekezdésében meghatározott jövedelmek esetében az éves adóalap vonatkozásában maximumot határoz meg, sőt ezt az adóalapot a magánszemély számos – adott esetben szociális hozzájárulási adó alól mentes – jövedelme tovább (akár 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Fiatalok életkezdési támogatása

Kérdés: Milyen feltételei vannak a fiatalok életkezdési támogatása igénylésének, hol lehet leadni az igényt, és ki bírálja el a jogosultságot?
Részlet a válaszából: […] A fiatalok életkezdési támogatása egy olyan ellátásfajta, mely arra hivatott, hogy a mostanában született gyermekeket abban az időszakban segítse, mikor a nagybetűs életbe kilépnek, vagyis 18 éves korukban. Ezt az ellátást a magyar állam a Magyarországon élő, gyermeket vállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Kötelezett továbbra is szociális hozzá-járulási adó fizetésére az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét, vagy ez is tekinthető úgy, mint az osztalék, és a jövedelmet nem terheli tovább a 15,5 százalékos adó?
Részlet a válaszából: […] A minimálbér 24-szerese – mint maximum-adóalap – csak a Szocho-tv. 1. §-ának (5) bekezdésében foglalt jövedelmekre, nevezetesen– a vállalkozásból kivont jövedelemre (Szja-tv. 68. §),– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre (Szja-tv. 65/A. §),–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Babakötvény

Kérdés: Hol és milyen formában kérheti a Baba-kötvényt a külföldön élő szülő a közelmúltban született magyar állampolgárságú gyermeke után? Mindenki jogosult erre a juttatásra, vagy különleges feltételek teljesülése esetén jár?
Részlet a válaszából: […] A legújabb, 2018. január 1. napján életbe lépett szabályozás alapján már azok a magyar állampolgár gyermeket háztartásukban nevelő szülők is jogosultak lehetnek a fiatalok életkezdési támogatására, akik életvitelszerűen külföldön élnek, és a gyermekük szintén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Kamerák felszerelése

Kérdés: Joga van a munkáltatónak kamerákat elhelyezni a munkaterületen, és azon keresztül megfigyelni a dolgozók munkavégzését, vagy ehhez szükség van a munkavállalók beleegyezésére is?
Részlet a válaszából: […] A technológia rohamos fejlődése egyre komolyabb eszközöket szolgáltat az alkalmazottak monitorozásához, ez pedig komoly kísértést jelent az erre fogékony munkáltatók számára.Az Alaptörvény VI. cikke foglalkozik a személyes adatok védelmével, továbbá az Mt. is lefektet több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

GDPR

Kérdés: Hogyan érintette a GDPR hatálybalépése a társadalombiztosítási kifizetőhelyek, illetve a jövedelem-számfejtő helyek feladatainak ellátását? Melyek azok az adatkezelési előírások, amelyekre különösen figyelni kell a foglalkoztatottakat érintő végrehajtási cselekmények során?
Részlet a válaszából: […] A 2018. május 25. napjától bevezetett Adatvédelmi Rendelet alaprendeltetése a személyes adatok kezelésének jogszerű és tisztességes megvalósítása. Hazánkban nem teljesen előzmény nélküli, azonban – mint a legfiatalabb emberi jog – még számos eleme vár magyarázatra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.
1
2
3
5