Biztosítási jogviszony elbírálása és bejelentése megbízási jogviszony esetén

Kérdés: Változott a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségének elbírálására és bejelentésére vonatkozó szabályozás? Hogyan kerülhető el a folyamatos megbízási jogviszonyban álló foglalkoztatottak esetében a biztosítási jogviszony megszüntetése? Egy kft. több megbízásos dolgozója is kapott értesítést a NAV-tól a biztosítási jogviszonya megszűnéséről, illetve az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség keletkezéséről. Korábban ilyen értesítés nem érkezett, ezért a munkavállalók attól félnek, hogy a jogviszonyuk nem rendezett.
Részlet a válaszából: […] ...hamarosan újabb értesítést fognak kapni az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség megszűnéséről, majd annak keletkezéséről.A gyakorlatban ezt a problémát úgy lehet megszüntetni, hogy a megbízási jogviszonyt bejelentik a 'T1041-es bejelentőn még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Kisvállalati adó

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy vállalkozás év közben térjen át a kisvállalati adózás szerinti közteherfizetésre, vagy ez kizárólag év végén lehetséges? Hogyan, milyen nyomtatványon lehet bejelentkezni a kisvállalati adó hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...bejelentést az erre a célra rendszeresített ('T203KV jelű) nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalatiadó-alanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Tanulmányi költségek

Kérdés: Minden esetben adómentes a dolgozó tanulmányi költségeinek megtérítése, ha a tanulmányok a munkavégzés ellátásának érdekében történnek?
Részlet a válaszából: […] ...szerint téríthető (kiküldetési rendelvény vonatkozó szabályok szerinti használata esetén igazolás nélkül elszámolható kiadás), az étkezés pedig a kifizetőt az egyes meghatározott juttatásokra megállapított szabályok szerint terhelő közteherfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága megszűnésével is, ez pedig az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség keletkezését vonja maga után. Az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Hivatali, üzleti utazás költségeinek elszámolása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a hivatali utazás költségeinek viselése vagy megtérítése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb jogcím szerinti – a Tbj-tv. 16. §-a (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontjaiban meghatározott – jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjáig áll fenn [Tbj-tv. 39/A. § (1) bekezdése]. Az idézett szabályok alapján a kérdéssel kapcsolatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Kiküldetés

Kérdés: Nem kaphatnak napidíjat, illetve nem teljesíthetnek belföldi kiküldetést azok az értékesítők, akiknek a munkaszerződés szerinti munkavégzés helye az egész ország területe? Adóköteles egyes meghatározott juttatásnak kell tekinteni a szállásköltséget abban az esetben, ha ezeknek a dolgozóknak bárhol az országban, de különösen a társaság székhelyének városában kell szállodát igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumokkal kell minden esetben alátámasztani. Egyes meghatározott juttatásnak esetükben a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás minősülhet [Szja-tv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja], 1,19 x 15 százalék szja + 27% eho...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Külföldön tanuló diák egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy Amerikai Egyesült Államokban tanuló diák után abban az esetben, ha Amerikában van biztosítása, vagy ez alapján jogosult lesz Magyarországon is egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...be kell jelentkeznie az adóhatósághoz a 'T1011-es nyomtatványon (2015. évre vonatkozóan a 15T1011-es nyomtatványon) a kötelezettség keletkezését követő 15 napon belül. Az adatlap feldolgozását követően az adóhatóság az adózót nyilvántartásba veszi, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...Utána a kifizetőt a 16 százalékos személyijövedelemadóelőleg-levonási kötelezettségen túl – biztosítási kötelezettség keletkezése esetén – a 27 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség vagy – biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.
1
2
3