8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Hozzátartozói nyugellátások
Kérdés: Jogosult lehet hozzátartozói ellátásra az elhunyt személy feleségének gyermeke, valamint özvegy édesanyja? Az elhunyt bizonyíthatóan évek óta nevelte házastársa gyermekét, illetve 3 éve közös háztartásban élt a felesége édesanyjával is, akit jelentős mértékben anyagilag is támogatott.
2. cikk / 8 Kevés szolgálati idővel rendelkező beteg személy ellátásai
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy 59 éves személynek, aki nagyon beteg, de nem jogosult rokkantsági ellátásra, mert nincs elég szolgálati ideje annak ellenére, hogy már közel 34 éve dolgozik?
3. cikk / 8 Elhunyt házastárs nyugdíja
Kérdés: Kaphatja az elhunyt férje nyugdíját a feleség abban az esetben, ha 9 évig ápolta a férjét, és most munkát keres?
4. cikk / 8 Rokkantsági járadék árvaellátás mellett
Kérdés: Helyesen járt el egy megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság, amikor elutasította egy árvaellátásban részesülő személy rokkantsági járadékra irányuló kérelmét? Több szakmai fórumon is az az álláspont olvasható, hogy mivel az árvaellátás nem minősül saját jogú nyugellátásnak, nem zárja ki a rokkantsági ellátásra való jogosultságot.
5. cikk / 8 Szolgálati idő öröklődése
Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon az elhunyt fia által megszerzett 3 éves szolgálati időre az édesanya, aki jelenleg közel 32 éves munkaviszonnyal rendelkezik, de a fia halála óta egészsége olyan mértékig megromlott, hogy nem tud dolgozni, ezért előreláthatólag saját erőből nem lesz képes több szolgálati időt szerezni? Az elhunyt gyermek 25 éves volt.
6. cikk / 8 Özvegyi nyugdíjas munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult-e táppénzre az az 57 éves munkavállaló, akinek özvegyi nyugdíja már 55 éves korában feléledt, de ez csak most jutott a munkáltató tudomására? A munkavállaló mind a pénzbeli, mind a természetbeni egészségbiztosítási járulékot megfizette. Saját jogú nyugdíjnak minősül-e az özvegyi nyugdíj?
7. cikk / 8 Állami nyugdíj összege magán- nyugdíjpénztári tagok esetében
Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy akik nem pályakezdőként léptek be valamelyik magánnyugdíjpénztárba, azok lemondtak a társadalombiztosítási rendszerben addig megszerzett nyugdíjjogosultságuk 26 százalékáról, tehát az állami nyugdíjból a kiszámított ellátásuknak csupán 74 százalékát kapják meg? A tagok erről a belépéskor nem kaptak tájékoztatást. Visszakapják-e ezt a jogosultságot azok, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe?
8. cikk / 8 Pályakezdő beléptetése a magánnyugdíjpénztárba
Kérdés: Egy dolgozó 2001. július 23-án lépett – első ízben – munkaviszonyba. A magánnyugdíjpénztár szervezője pályakezdőként beszervezte tagnak az Mny-tv. 3. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, mivel 2003. január 1-jén még nem töltötte be a 30. életévét. A magánnyugdíjpénztár által 2003. május 6-án kiadott tagsági okirat záradéka szerint 2003. március 26-án érkezett a belépési nyilatkozat a pénztárba, a magánnyugdíjpénztár ezt elfogadta, és a tagot 2001. július 23-tól a pénztárba befogadta 1998. július 1.-2001. december 31. között pénztárt választó pályakezdő jogcímén. Dolgozónktól a munkaviszonyának a kezdetétől jelenleg is a mindenkor esedékes nyugdíjjárulékot vontuk le, és utaltuk át az APEH-nak. Jogos-e a visszamenőleges beléptetés 2001. július 23-ával, mivel a dolgozó 2002. január 1.-december 31. között választhatott volna, hogy akar-e pénztártag lenni, vagy visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, illetve mikortól jogos a pénztár tagdíjkövetelése?
