#1 Megbízott biztosítása
Kérdés: Minden hónapban el kell bírálni a biztosítási kötelezettséget egy folyamatosan, több hónapig tartó megbízás esetében, vagy csak a feladat befejezését követően, a megbízási díj egyösszegű kifizetésekor? Az összevont jövedelem alapján kell elbírálni a biztosítási jogviszonyt, vagy külön- külön abban az esetben, ha a megbízottnak ugyanabban az időszakban a megbízó cég kapcsolt vállalkozásával is van egy másik megbízási jogviszonya?
Részlet a válaszból: […] pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (e körbe tartozik a megbízás is) keretében munkát végző személyek esetében a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, az ugyanannál a foglalkoztatónál ugyanazon naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.A kérdésben említett esetben azonban - a kapcsolt vállalkozások ellenére sem - nem ugyanazon foglalkoztatókról van szó, tehát mindegyik megbízónál külön--külön kell a biztosítási kötelezettséget vizsgálni.Ami a kérdés első részét illeti, főszabály szerint egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni. Ugyanakkor a 13. § (2) bekezdése szerint, ha a díjazásra nem havi rendszerességgel,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. január 18.
#2 Két munkáltató
Kérdés: Valóban be kell küldenie az egyik munkáltatónak a '08-as bevallást mindkét kifizetővel összefüggésben abban az esetben, ha a dolgozója egy másik cégnél is teljes munkaidős munkaviszonyban áll? A munkáltató egy kivás cég, amely természetesen fizeti a dolgozó bérét és a közterheket is.
Részlet a válaszból: […] munkáltató, akkor ez a társaság minősül foglalkoztatónak, és neki kell a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kötelezettségeket teljesítenie.Emlékeztetőül: az Art. 8. szakaszában foglaltak szerint több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti.Ebben az[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. január 18.
#3 Kiküldött munkavállaló
Kérdés: Hogyan alakul az adó- és járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy belföldi illetőségű magánszemély munkavállalót a munkáltatója Franciaországba küldi munkavégzés céljából? Hol lesz biztosított a dolgozó, ha előreláthatólag 180 napnál többet nem lesz Franciaországban?
Részlet a válaszból: […] társadalombiztosítási jog hatálya alatt marad. Felhívjuk a figyelmet, hogy a magyar biztosítás igazolására be kell szerezni az A1-es igazolást, amelyet a kiküldöttnek magánál kell tartani. Ezzel párhuzamosan a 65/1981. MT rendelet 15. cikkének előírásaiból következően Magyarországon adózik.Ennek megfelelően a biztosítási és járulékfizetési[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. február 8.
#4 Euróban meghatározott munkabér
Kérdés: Van lehetőség arra, hogy a Magyarországon munkát végző magyar állampolgár részére euróban meghatározott munkabért forintra átszámítva utalja át a munkáltató a dolgozó bankszámlájára? Milyen árfolyamot kell használni ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […] így arra sincsen lehetőség, hogy az esetleges bérpótlékokat és bónuszokat magyar forinttól eltérő pénznemben állapítsák meg, és fizessék ki.Ilyen esetben a kialakult gyakorlat alapján a munkaszerződésben euróban megállapított összeget a munkaszerződés megkötésekor érvényes MNB-árfolyam alapján számítják át forintra, vagyis - a munkaszerződés felek általi módosításáig - ez a (forint)összeg lesz a munkavállaló alapbére.Ahogyan az idézett törvényi rendelkezésből látható, az két kivételt említ. Egyik a külföldön történő munkavégzés, vagyis amennyiben a munkavállaló külföldön végez munkát például kiküldetés esetén, akkor a külföldön végzett munka ellenértéke megállapítható és kifizethető külföldi pénznemben.A másik kivétel a "jogszabály eltérő rendelkezése hiányában". E körbe tartozik a vezető állású munkavállaló, aki esetében megengedett a munkabér külföldi pénznemben történő megállapítása és kifizetése. Vezető állású munkavállalóvá a törvény erejénél fogva vagy munkaszerződés alapján válhat az alkalmazott. A törvény erejénél fogva vezető állású munkavállalónak minősül az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és - részben vagy egészében - helyettesítésére jogosított más munkavállaló. Emellett pedig az Mt. 208. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. február 22.
#5 Családi kedvezmény elvált szülők esetén
Kérdés: Élhet a családi kedvezménnyel az elvált édesapa abban az esetben, ha a családi pótlékot az anya kapja, akinek nincs elegendő adó- és járulékköteles jövedelme, és a bíróság közös felügyeleti jogot állapított meg?
Részlet a válaszból: […] ellenére sem érvényesítheti a családi kedvezményt.Egészen más a helyzet a Cst. 9. §-ának (4) bekezdésében említett esetben, amikor a szülők - a szülői közös felügyeleti jogukra és a gyermek időszakonként felváltva történő gondozására hivatkozással - kérték a családi pótlék 50-50 százalékos arányban történő megosztását.Ebben az esetben az Szja-tv. 29/B. §-ának (1e) bekezdése értelmében a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül, és a felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa)[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. március 8.
#6 Egyszemélyes kft. tulajdonosának keresőképtelensége
Kérdés: Érinti az egyszemélyes kft. társas vállalkozóként személyesen közreműködő tulajdonosának táppénzjogosultságát, ha osztalékban részesül, illetve ha ingyenes megbízási jogviszonyban változatlanul ellátja a cég ügyvezetését? A vállalkozás a tulajdonos hónapok óta tartó keresőképtelensége ellenére is folyamatosan működik egy alkalmi munkavállaló révén.
Részlet a válaszból: […] munkavégzésre tekintettel kerül kifizetésre.Az ügyvezetés ingyenes megbízási jogviszonyban történő ellátása pedig csak akkor veszélyeztetné a táppénz folyósítását,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. április 12.
#7 Kiva alapja
Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszból: […] bekezdésének a) pontja szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül - főszabály szerint - az a személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint az adóévben járulék-alapot képez.Járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek - többek között - az alábbi tételek:- az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem,- a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,- a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás,- a felszolgálási díj,- az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.A személyi jellegű kifizetések köre (a minimum-adó-alap részeként) magában foglalja továbbá a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti béren kívüli juttatásokat, és az 1. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.Nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege. A Tbj-tv. szerinti főállású társas vállalkozónak minősülő tag esetében személyi jellegű kifizetésként (járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Minimálbérnek a Tbj-tv. 4. §-a 14. pontjának 14.2. alpontja szerinti minimálbér minősül. A tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. április 26.
#8 Árvaellátás
Kérdés: Mikor jár az árvaellátás, és milyen méltányossági lehetőségek vannak a folyósítása során?
Részlet a válaszból: […] függetlenül attól, hogy az árva folytat-e tanulmányokat vagy sem. A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor folyósítható, ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanul. Ebben az esetben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskolában tanuló tanulói jogviszonya vagy a felsőoktatási intézményben tanuló hallgatói jogviszonya betegség vagy szülés miatt szünetel.Az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, továbbá a nyári szünet időtartama alatt is jár. Amennyiben az árva a középiskola befejezése után egyből felsőoktatási intézményben folytatja a tanulmányait, akkor a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásakor az árvaellátás visszamenőlegesen, a nyári szünet időtartamára is kifizetésre kerül. A felsőfokú nappali képzésben folytatott tanulmányok esetén az ellátás a tanulmányok idejére jár, konkrétan az utolsó évfolyam sikeres befejezését követő első záróvizsga-időszak utolsó napjáig.Amennyiben az árva betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülése vagy háromévesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni tanulmányi rendben teljesíti, ez nem befolyásolja az árvaellátásra való jogosultságát, ugyanúgy jár neki az ellátás. Ugyanúgy jogosult árvaellátásra az a huszonöt évesnél fiatalabb árva, aki nem távoktatási formában megvalósuló felnőttképzésben vesz részt, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. április 26.
#9 Ukrán menekültek foglalkoztatásának támogatása
Kérdés: Milyen feltételek mellett jár a támogatás az ukrajnai menekültek hazai foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszból: […] cégként is benyújtani a támogatás iránti kérelmet, amennyiben a szállást és az utazást ők maguk biztosítják, nem pedig a kölcsönbe vevő munkáltató.Nem igényelheti a támogatást az a gazdasági társaság munkáltató, amellyel szemben jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás, csődeljárás vagy egyéb megszüntetésre irányuló eljárás van folyamatban.A munkáltatónak meg kell felelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok - 115/2021. Korm. rendeletben foglalt - követelményeinek. Nem felel meg többek között a munkáltató a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, ha végrehajtható közigazgatási határozatban bírsággal sújtották gyermekmunka, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy a munka díjazására vonatkozó szabályok megsértése miatt, vagy ha például a munkáltató elmulasztotta bejelentési kötelezettségét az adóhatóság vagy a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság felé.A munkáltatónak legalább heti 20 órában kell foglalkoztatnia a munkavállalót.A munkavállaló oldalán felmerülő feltételek közé tartozik az, hogy a munkavállalónak olyan ukrán vagy ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező személynek kell lennie, aki az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus elől menekült Magyarország területére 2022. február 24. napját követően. További feltétel, hogy a munkavállalónak a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a magyarországi foglalkoztatása nem haladhatja meg a 90 napot.A támogatás mértéke munkavállalónként, havonta a munkavállaló lakhatási és utazási költségeinek az 50 százaléka, de maximum 60 000 forint. Amennyiben a munkavállalónak vele egy háztartásban élő kiskorú gyermeke vagy gyermekei vannak, akkor gyermekenként további 12 000 forint összegű támogatásra jogosult a munkáltató. Amennyiben a kiskorú mindkét szülője ugyanannál a munkáltatónál[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. május 17.
#10 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmények
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavállalója foglalkoztatására tekintettel a szociális hozzájárulási adóból a három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény és a kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény is megilleti?
Részlet a válaszból: […] közfoglalkoztatási jogviszonyára csak egy adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg. A Szocho-tv. nem tiltja, hogy amennyiben az egyik kedvezményre való jogosultság megszűnik, a másik[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. június 28.
#11 Hazautazás és munkába járás költségei
Kérdés: Megtéríthető egyszerre a hazautazás és a munkába járás költsége a munkavállaló részére abban az esetben, ha a cég székhelye Budapesten van, és a dolgozó egy másik budapesti kerületből jár autóval a munkavégzés helyére, viszont az állandó lakcíme vidéken van?
Részlet a válaszból: […] munkarendjének megfelelően a lakóhelyéről/tartózkodási helyéről eljusson a munkavégzés helyére. A hazautazás célja, hogy a munkavállaló hétvégén, illetve az általános munkarendtől eltérő munkaidő--beosztás esetén havonta legfeljebb négy alkalommal a munkahelyéről a lakóhelyére utazzon.Mivel a két költségtérítés célja és alkalmazási esetköre eltérő, ezért természetesen előfordulhat, hogy egy adott munkavállaló a munkavégzés napjaira a napi munkába járás költségtérítését kapja, a heti hazajutáshoz pedig a hazautazás költségtérítését kapja. Ilyen eset lehet például, amikor egy debreceni lakóhellyel rendelkező munkavállaló Budapesten kap munkát. A munkahely közelébe költözve Üllőn létesít tartózkodási helyet. Ilyenkor a munkavállalónak a napi munkába járás költségtérítéseként az Üllő--Budapest-Üllő viszonylatban, a hétvégi hazautazásnál a Budapest-Debrecen-Budapest viszonylatban történő utazási költségeihez járul hozzá a munkáltató.A 39/2010. Korm. rendelet főszabálya szerint a napi munkába járás közigazgatási határon kívülről történhet, azaz a lakóhely/tartózkodási hely és a munkavégzés helye nem egy településen van. Szűk körben kötelezi a kormányrendelet a munkáltatót a közigazgatási határon belüli napi munkába járás költségeinek térítésére. Ilyen eset, ha a lakóhelyről/tartózkodási helyről a munkavégzés helye annak földrajzi elhelyezkedése miatt sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem elérhető, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel érhető el, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. július 19.
#12 Főállású kisadózó szolgálati ideje
Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.
Részlet a válaszból: […] probléma.A Tny-tv. 39. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis, ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a nyugdíjszámítás során a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem és a mindenkori minimálbér arányával. A (2) bekezdés szerint ezt a rendelkezést a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.A kisadózó egyéni vállalkozó tehát a nyugdíj összegének megállapítása során egyrészt azért kerül hátrányba, mert az alacsony ellátási alap (jelenleg havi 108 000 forint) jelentősen leronthatja a nyugdíj alapjául szolgáló nettó átlagkeresetét. Ennél nagyobb gond azonban az arányos szolgálati idő, ami itt már szerephez jut. A nyugdíj összegének meghatározása ugyanis egy meglehetősen bonyolult számítás eredménye, de végső soron a megszerzett szolgálati idő alapján megállapított százalékos szorzó és az 1988-tól elért, nyugdíjalapot képező keresetek és jövedelmek havi átlaga alapján meghatározott nettó átlagkereset szorzata. A szorzószámokat a Tny-tv. 1. számú melléklete tartalmazza. Ez alapján a 15 év szolgálati idővel rendelkező személy szorzószáma 43 százalék, a 40 év szolgálati idővel rendelkező személyé pedig már 80 százalék, tehát a megszerzett szolgálati időtől függően fokozatosan növekszik.A főállású kisadózó egyéni vállalkozó ellátási alapja 2022-ben 108 000[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. augusztus 9.
#13 Keresőképtelenség egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt
Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon táppénzre egy egyéni vállalkozó, aki két éve folytatja a tevékenységét, de április 17-től szünetelteti a vállalkozását, és május 22-től keresőképtelen, előreláthatóan nagyon hosszú ideig?
Részlet a válaszból: […] biztosítási idő tartamára.A kérdésben említett vállalkozó - mivel nem biztosított - nem jogosult táppénzre. Amennyiben ismét "aktivizálja" a vállalkozását (tehát bejelenti, hogy folytatja a tevékenységét), akkor ismét biztosítottá válik, és jogosulttá válhat(na) táppénzre. Ám ennek tartama megegyezik a folyamatos biztosítási idejének a tartamával. Ez viszont jelen esetben "0 nap", hiszen a két fennálló biztosítása között több mint 30 nap telt el, tehát megszűnt a biztosítás folyamatossága. A keresőképtelenség pedig - táppénz hiányában - nem mentesíti a[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. augusztus 30.
#14 Igazolások kiküldetés esetén
Kérdés: Kiküldetés esetén rendelkeznie kell a dolgozónak EU Kék Kártyával is az A1-es igazolás mellett?
Részlet a válaszból: […] a további hosszabbítása is lehetséges, ez azonban minden esetben egyedi kérelemre, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) javaslata és a fogadó állam hatóságának egyoldalú döntése alapján történik.Az A1-es nyomtatvány egyébként igazolja azt is, hogy több tagállamban párhuzamosan folytatott keresőtevékenység esetén melyik tagállam jogát kell alkalmazni.Az A1 jelű igazolás a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervtől igényelhető, írásban az "Igénylőlap Kiküldetési Igazoláshoz" elnevezésű nyomtatványon. A nyomtatvány a NEAK honlapjáról tölthető le: http://www.neak.gov.hu/ nyomtatvanytar/temp_sc_522015.html.Felhívjuk a figyelmet, hogy ahhoz, hogy a munkáltató elektronikusan be tudja nyújtani az igénylőlapot, előzetesen nyilvántartásba kell vetetnie a képviseleti jogosultságát. Ehhez be kell nyújtani egy regisztrációs lapot, amely a NEAK honlapjáról szintén letölthető (http://www.neak.gov.hu/nyomtatvanytar/temp_sc_521848.html).A külföldi tartózkodás alatt a munkavállalónak bármikor szüksége lehet orvosi ellátásra. A 883/2004/EK rendelet, valamint a 987/2009/EK rendelet értelmében a Magyarországon biztosított személyek jogosultak az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, valamint Svájcban. Orvosilag szükséges ellátásnak nemcsak a sürgősségi ellátás minősül, hanem minden olyan ellátás, amely nem halasztható a másik tagállamba történő visszatérésig. Amennyiben az igényelt ellátást - a beteg állapotára való tekintettel - nem feltétlenül szükséges rövid időn belül nyújtani, a szolgáltatónak figyelembe kell vennie, hogy az illető személy milyen hosszú időt kíván Magyarországon tölteni. Orvosilag szükséges ellátásnak minősül pl. a dialízis, a kemo-terápia, és természetesen minden szüléssel kapcsolatos ellátás is.Az Európai Egészségbiztosítási Kártya tehát tulajdonképpen az orvosilag szükséges ellátásokra való jogosultság igazolására szolgál. Érvényességi ideje alapvetően az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság vége, de legfeljebb a kiállítástól számított 36 hónap, kivéve külszolgálatot teljesítő köztisztviselők esetén, amikor is a külszolgálat várható időtartama, de legfeljebb 48 hónap.Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát a kormányhivatal, a kormányablak,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. szeptember 13.
#15 Nyugdíj újraszámítása
Kérdés: Van lehetőség a nyugdíj újraszámításának kérelmezésére annak a munkavállalónak az esetében, aki a nők negyven év jogosultsági ideje alapján járó öregségi nyugdíjban részesül, de a nyugdíjba vonulása óta folyamatosan dolgozik, és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt két éve betöltötte?
Részlet a válaszból: […] minősülő korhatár előtti ellátással, szolgálati járandósággal - nincs mód.A nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenység 2020. július 1-jétől semmilyen jogviszonyban sem jár biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel, ezt megelőzően pedig a[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. október 11.
#16 Egészségügyi szolgáltatási járulék munkaviszony megszűnése után
Kérdés: Mikortól kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az a magánszemély, aki 2021. szeptember 1-jétől 2022. augusztus 31-ig határozott idejű munkaviszonyban állt, majd 2022. szeptember 10-én létesített egy új munkajogviszonyt, amit közös megegyezéssel szeptember 20-án megszüntettek?
Részlet a válaszból: […] 22. §-a (1) bekezdésének a)-o) és r) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn, és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.A vázolt esetben a munkaviszony több mint 45 napig fennállt, az ezt követő új jogviszony 45 napnál rövidebb volt ugyan, de mivel a két biztosítás között kevesebb mint[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. október 11.
#17 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Figyelembe kell venni a részmunkaidős munkavállalókat is a létszám meghatározása során a rehabilitációs hozzájárulás összegének megállapításához, és ha igen, akkor hogyan?
Részlet a válaszból: […] állományi létszámot kell érteni a jogszabályi hely (2) bekezdésében meghatározott személyek figyelmen kívül hagyásával. A statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.A KSH említett útmutatójának 1.1. pontja alapján a részmunkaidős munkavállalók közül azokat kell számításba venni, akik munkaideje a 60 órát eléri. Mivel a munkavállalók létszámának a meghatározására vonatkozóan nem tartalmaz eltérő előírást a 2011. évi CXCI. tv., az átlagos létszám számításánál (az Útmutató 3.2.1. pontja értelmében)[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. október 25.
#18 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszból: […] munkaviszonyban, de akár alkalmanként, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is.Abban az esetben, ha a társas vállalkozói jogviszony mellett dönt, biztosítottá válik, és a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is. A biztosítottnak társas vállalkozóként minimumjárulék-fizetési kötelezettsége is keletkezik, ami azt jelenti, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum után akkor is meg kell fizetni a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha a tényleges jövedelem ennél kevesebb, vagy egyáltalán nincs. A garantált bérminimum havi összegét abban az esetben kell figyelembe venni, ha a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.Tekintettel azonban az egyéni vállalkozásra - főszabály szerint -, a minimumjárulékokat társas vállalkozóként nem kell megfizetnie, hiszen a Tbj-tv. 42. §-ának (8) bekezdése értelmében annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, a minimumjárulék-fizetési kötelezettsége egyéni vállalkozóként áll fenn. Az egyéni vállalkozó azonban a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti.Megbízási jogviszony esetén akkor keletkezik biztosítási kötelezettség, ha a járulékalap eléri a minimálbér 30 százalékát. A járulékalap ez esetben a megbízási díj költségekkel csökkentett része. Költségként elszámolható egy 10 százalékos költséghányad, ez esetben nincs szükség számlákra, vagy alkalmazható tételes költségelszámolás a megbízási díj 50 százalékáig. Amennyiben az így kiszámított járulékalap (megbízási díj 50-90 százaléka) figyelembevételével a biztosítási kötelezettség létrejön, a megbízottat be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon, be kell vallani és meg kell fizetni az szja-előleget, a társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót is.Amennyiben a munkavégzés társas vállalkozóként vagy megbízási jogviszonyban történik, ingyenesen is végezhető a tevékenység.Munkaviszony választása esetén mindenben az általános szabályok szerint kell eljárni.A társaság tagjára munkaviszony esetén mindenben az Mt. szabályait kell alkalmazni, ami - többek között - azt is jelenti, hogy kötelező a bérfizetés. A közterheket ez esetben a minimálbér harminc százaléka után akkor is meg kell fizetni, ha a munkabér ennél kevesebb. Ez akkor fordul elő, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik.Némileg bonyolódik a helyzet, ha a tag a személyes közreműködés mellett az ügyvezetői teendőket is ellátja.A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.Az ügyvezetés és a személyes közreműködés két külön jogviszony, tehát megengedett, hogy[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. október 25.
#19 Özvegyi nyugdíj
Kérdés: Jogosult özvegyi nyugdíjra elhunyt házastársa után egy öregségi nyugdíjban részesülő személy? Folyósítható együtt a két ellátás? Amennyiben igen, akkor hogyan kell igényelni az özvegyi nyugdíjat?
Részlet a válaszból: […] az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos mértékű, vagy házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Az özvegyi nyugdíj akkor is jár, ha az előzőekben felsorolt feltételek valamelyikea) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belülkövetkezik be.Az özvegyi nyugellátás megállapítása mindig kérelemre történik. A kérelmet írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.Az özvegyi nyugdíj megállapítása iránti igényt, ha az elhunyt öregségi nyugdíjas volt, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani. Amennyiben az elhunyt még nem volt nyugdíjas, a kérelem elbírálására az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jogosult. Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető, és számítógéppel kitölthető formában a www.magyarorszag.hu internetes oldalon, a "Nyugdíj" - "ellátások igénylése" menüpontok alatt érhető el. A formanyomtatvány keresése során fontos odafigyelni arra, hogy az özvegyi nyugdíj igénylése 2-féle igénybejelentő lap alapján történhet. Más igénybejelentő lapot kell kitölteni, ha az elhunyt részesült nyug-ellátásban vagy korhatár előtti ellátásban, és akkor is, ha az elhunyt nem volt jogosult az említett ellátásokra.Az özvegyi nyugdíj iránti igénybejelentő laphoz mellékelni kell az elhunyt jogszerző halotti[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. november 8.
#20 Olasz állampolgárságú tagok osztaléka
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adót egy kéttagú kft. esetében, ha mindkettő tag olasz állampolgár, az egyikük Olaszországban biztosított, és rendelkezik A1 igazolással, a másik után pedig ügyvezetői státuszára tekintettel a cég megfizeti a minimumközterheket?
Részlet a válaszból: […] adó-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja. E szakasz alapján tehát az olasz A1-es igazolással rendelkező személy mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.A másik tag esetében a Szocho-tv. ugyanezen szakaszának (6) bekezdése a) pontja lehet releváns, miszerint a Tbj-tv. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett, 1. § (5) bekezdésének a)-d) pontja szerinti jövedelmet (e körbe tartozik az osztalék is) nem terheli adófizetési kötelezettség.A Tbj-tv. 4. §-ának 12. pontja értelmében külföldinek az tekintendő, aki nem minősül belföldinek.[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. december 20.
