×

2021. legnépszerűbb témái

logo
     
#1
Kérdés: Valóban jogosult lesz 100 százalékos táppénzre egy betéti társaság társas vállalkozónak minősülő tagja, aki háziorvosként munkavégzése során elkapta a Covid-19 fertőzést, és keresőképtelen állományba került? Hogyan, milyen nyomtatványon kell megigényelnie a magasabb összegű táppénzt a foglalkozási megbetegedés miatt?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár észlelő orvosnak "Bejelentés foglalkozási megbetegedés gyanújáról" elnevezésű nyomtatványon kell bejelentenie a betegséget a munkavédelmi hatósághoz.A munkavédelmi hatóság ezt kivizsgálja és továbbítja a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez (Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya).A bejelentést tehát ez a szerv bírálja el, és - amennyiben elfogadja a betegséget foglalkozási megbetegedésnek - tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot, amely értesíti az adott társadalombiztosítási kifizetőhelyet vagy az ellátását megállapító kormányhivatali egészségbiztosítási szakegységet. Az illetékes kifizetőhely vagy kormányhivatal ezután meghozza a határozatot, és számfejti a baleseti táppénzt vagy a baleseti táppénz és a táppénz összege közötti különbözetet.A nem munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) munkát végzők esetében azonban ez a folyamat már a munkavédelmi hatóságnál "megakad". Az említett rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében ugyanis a rendelet hatálya a Magyarország területén az Mvt. 9. §-ának (1) bekezdése és 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. február 23.
#2
Kérdés: Hogyan alakul 2022-ben annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetése, aki szeretne áttérni az átalányadózásra, tekintettel arra, hogy várhatóan a minimálbér feléig adómentes lesz az ebből származó jövedelem?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár pedig a családi járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó szabályok módosulnak.A Tbj-tv. 40. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a többes jogviszonyban nem álló biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét), de havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum) lesz.Amennyiben az átalányadózást választó biztosított egyéni vállalkozó mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól (mert például heti 36 órát elérő foglalkoztatással is járó munkaviszonyban is áll), akkor a járulékalapja az átalányban megállapított jövedelem lesz, ide nem értve az e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét.A szociálishozzájárulásiadó-alap tekintetében szintén az szja-köteles jövedelemből kell kiindulni, azzal, hogy a minimális adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó esetében a havi adóalap továbbra is legalább a minimálbér (garantált[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. november 2.
#3
Kérdés: Elláthatja a tevékenységét heti 2 órás munkaviszonyban egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha egyébként semmilyen más jogviszonya nincs, vagy mindenképpen kötelező a teljes munkaidő?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár előírás: munkaviszony esetén csak a minimálbér 30 százaléka a kötelező havi minimumjárulék-alap. Nincs semmilyen akadálya annak, hogy az említett ügyvezető csak heti 2 órás munkaidővel kerüljön bejelentésre, és díjazása is ennek megfelelően kerüljön megállapításra, feltéve, hogy a feladatait életszerűen ilyen rövid időtartamban is el tudja látni.Ugyanakkor - ahogy utaltunk rá - a társadalombiztosítással összefüggő[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. április 13.
#4
Kérdés: Van-e annak akadálya, hogy egy kft. ügyvezetője, aki nem tulajdonosa a cégnek, illetve a kft. cégvezetője egyaránt ingyenes megbízási jogviszonyban lássa el az ügyvezetést?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár jogviszonynak, és mivel nem tagról van szó, a biztosítási kötelezettségét a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Ez ingyenes megbízás esetén a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján azt jelenti, hogy vele kapcsolatban e jogviszonya alapján nem keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A cégvezető esetében azonban a jogszabály nem teszi lehetővé a megbízási jogviszony alkalmazását. A Ptk. 3:113. szakaszának (1) bekezdése egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a cégvezető a feladatait munkaviszonyban[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. május 11.
#5
Kérdés: A tényleges járulékalap vagy a minimálbér 112,5 százaléka lesz a kisvállalati adó alapja abban az esetben, ha egy cég tulajdonosa heti 5 órás munkaviszonyban, havi 30 ezer forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár minimálbér 112,5 százaléka minősül, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.Jelen esetben azonban a tagokra vonatkozó előírást nem kell alkalmaznunk, mivel e tekintetben tagnak csak a Tbj-tv. szerinti társas vállalkozó minősül a (2b) bekezdés alapján. Jelen esetben azonban nem társas vállalkozói jogviszonyról, hanem munka-viszonyról van szó, így adóalap-növelő tényezőként csak a tényleges munkabért, azaz a havi 30 ezer forintot kell tekinteni, függetlenül attól, hogy ebben az esetben a tényleges havi járulékalap a minimálbér 30 százaléka, azaz 167 400 × 30 százalék = 50 220 forint.Ezzel összefüggésben azonban - ahogy erre a 2020/9. Adózási kérdés is rámutat - tudnunk kell, hogy személyi jellegű ráfordításnak az Szt. 79. §-ának (1) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. június 8.
#6
Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-nyilvántartásra és az írásos munkabér-elszámolásra vonatkozó előírásokat [Mt. 134. § és 155. § (2) bekezdés].A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra tehát nincs mód, a munkáltató és a munkavállaló azonban szabadon állapodhatnak meg a foglalkoztatás feltételeiben. A megállapodás ráadásul szóban történik, így a munkavégzés helye - mindkét fél beleegyezésével - meghatározható az Európai Unió területére is.Az Szja-tv. fogalommeghatározása értelmében külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.A tagállamoknak biztosítaniuk kell a szolgáltatásnyújtás szabadságát és a munkaerő szabad áramlását az Európai Unión belül. Ez az alapvető szabadság magában foglalja a szolgáltatásnyújtók azon jogát, hogy ideiglenesen munkavállalókat küldjön ki egy másik tagállamba.Munkajogilag tehát nem korlátozott a külföldi foglalkoztatás, és a személyi jövedelemadó szabályozása is egyértelmű.Komoly problémát jelenthet viszont a biztosítási kötelezettség, ami - véleményünk szerint - megvétózza az egyszerűsített foglalkoztatott munkavállaló külföldi munkavégzését.Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végző személy ugyanis Magyarországon nem minősül biztosítottnak, ami azt is jelenti, hogy A1 jelű igazolás kiállítására nincs lehetőség.Ez az egyszerűsített forma a magyar jog szabályai szerint megengedett, főszabályként azonban az Európai Unió területén keresőtevékenységet végző EU-állampolgár nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy valamely tagállam szabályai szerint ne legyen (kötelezően vagy önkéntesen) biztosított.Amennyiben tehát Magyarországon nem jön létre a biztosítás, akkor a munkavégzés helyén érvényes jog alapján kell a biztosítási kötelezettséget megállapítani és a közterheket leróni. Ez pedig a foglalkoztató számára sokkal előnytelenebb lehet, mint a magyarországi biztosítás.Az egyszerűsített foglalkoztatást sokan még ma is az alkalmi munka szinonimájaként használják, pedig az Efo-tv. által szabályozott módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára is.Az egyszerűsített foglalkoztatási formák alkalmazása során nagyon fontos az időbeli és létszámbeli korlátok betartása, illetve a tipikus munkaviszonytól eltérő szabályozások ismerete.Mezőgazdasági idénymunka:- a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá- a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével,- feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.Turisztikai idénymunka:- a Ker-tv.-ben meghatározott, kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka,- feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.Kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység:- az idegenvezetői tevékenység,- a lovas szolgáltató tevékenység,- a szálláshely-szolgáltatási tevékenység,- a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint- az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.Idénymunka: a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődő munka. Mezőgazdasági idénymunkánál az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.Természetesen változatlanul mód van arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló ezekben a foglalkoztatási formákban is az Mt. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt.Alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között- összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, és- egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra, és- egy naptári éven belül összesen legfeljebb[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. március 30.
#7
Kérdés: Be kell jelentkeznie egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére annak a magyar állampolgárnak, akit egy angol cég fog alkalmazni főfoglalkozású munkaviszonyban, de a munkát távmunkában, a magyarországi lakóhelyéről fogja végezni, és interneten tartja a kapcsolatot a foglalkoztatójával?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár megállapítani). A rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályait kell alkalmazni, főszabály szerint ez a munkavégzés helyének jogszabálya.2021. január 1-jétől az Egyesült Királyság az uniós jog szempontjából harmadik államnak minősül, és a szociális biztonsági kérdések tekintetében az EU és az Egyesült Királyság között létrejött, 2021. január 1-jétől alkalmazandó Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás (ezen belül különösen annak a Szociális Biztonsági Koordinációról szóló Jegyzőkönyve) irányadó.A jegyzőkönyv értelmében az egy állam joghatóságának elve az unióban érvényes szabályokhoz hasonlóan érvényben marad, azaz főszabály szerint a társadalombiztosítási kötelezettség a munkavégzés helyén keletkezik. Ennek alapján az angol jogviszonyban Magyarország területén dolgozó magyar állampolgár nem az angol, hanem a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik mindaddig, amíg a munkát Magyarország területén végzi. Megjegyezzük, hogy ebben az esetben a személyijövedelemadó-kötelezettség is Magyarországon keletkezik.A biztosítás az alapjául szolgáló jogviszonnyal egy-idejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítésére a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulékmegállapítási és -levonási, járulékfizetési, valamint -bevallási kötelezettség terheli. E kötelezettség vonatkozik arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban foglalkoztat munkavállalót.A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem alapján a külföldi vállalkozásnak meg kell állapítania és le kell vonnia a társadalombiztosítási járulékot. A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentést, járulék-fizetést, a szociális hozzájárulási adó fizetésének és bevallásának kötelezettségét pénzügyi képviselővel, valamint adózási ügyvivővel, ha ilyen nincs, közvetlenül saját maga[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. április 27.
#8
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a megbízási jogviszonyban, illetve vállalkozási jellegű jogviszonyban álló személy biztosítási kötelezettségét, ha a megbízó magánszemély? Kinek és hogyan kell megfizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár magánszemély munkaviszonyban foglalkoztatja "Y" magánszemélyt, akkor "X" magánszemélynek teljesítenie kell a foglalkoztatót és a kifizetőt terhelő kötelezettségeket.Munkaviszony esetében mindez egyszerű képlet, hiszen a biztosítási kötelezettség egyértelműen fennáll. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (megbízás, vállalkozási jellegű jogviszony) esetében viszont ellentmondásosabb a helyzet, hiszen a biztosítási kötelezettséget a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglaltaknak megfelelően kell elbírálni, tehát azt kell megvizsgálni, hogy a tevékenységből származó járulékalapot képező (azaz az Szja-tv. szerint az adóelőleg--alap számításánál figyelembe veendő) jövedelem eléri-e havi szinten a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra számítva ennek harmincadrészét.Csakhogy, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, az adóelőleget az azt szerző magánszemélynek saját magának kell megállapítania és megfizetnie. Márpedig a megbízó, megrendelő magánszemély csak akkor válik kifizetővé, ha foglalkoztatónak minősül. Viszont a foglalkoztatói státusz esetleges fennállásának (és a biztosítási kötelezettségnek) a megállapításhoz elengedhetetlen az adóelőleg-alap ismerete. Ez azonban csak akkor állna a magánszemély megbízó részére, ha kifizető lenne, kifizetőnek pedig csak akkor minősülne, ha[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. október 19.
#9
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha a munkáltató tanulmányi támogatásban szeretné részesíteni munkavállalójának gyermekét, aki felsőoktatási tanulmányokat folytat, és vállalja, hogy a záróvizsga megszerzésétől számított legalább 2 év időtartamig a munkáltatónál fog dolgozni munkaviszony keretében? A gyermek jelenleg semmilyen jogviszonyban nem áll a munkáltatóval.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár jövedelemként adóköteles. A tanulmányi szerződés az Mt. szabályai [Mt. 229. § (1) bekezdés] szerint a munkáltató és munkavállaló között létrejövő szerződés. Ha a szerződő felek között nincs munkaviszony, a megkötött szerződés nem tanulmányi szerződés, hanem polgárjogi szerződés. A magánszemélyt személyi jövedelemadó,[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. december 14.
#10
Kérdés: Üzemi balesetnek minősítheti a kifizetőhely, ha az otthoni munkavégzés során a dolgozó térde az asztaltól történő felálláskor reccsent egyet?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár egészségkárosodást vagy halált okoz.Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.A leírt esetnél érte a dolgozót egyáltalán baleset vagy külső behatás? Nem. Az, hogy az asztaltól felállt, s közben a térde megreccsent, még nem minősül balesetnek.Az esettel kapcsolatban nagyon sok kérdés felmerül, amelyek közvetlenül befolyásolják a baleset üzemiségének elbírálását.Mi lett az eset következménye? A dolgozó milyen ellátást igényelt? Ki vizsgálta ki a körülményeket? Mi az orvosi vizsgálat eredménye, mit állapított meg az orvos az esetről? Módosították a dolgozó eredeti munkaszerződését az otthoni munkavégzés miatt? A munkavégzés ellenőrzése biztosított? Ezekről a kérdésekről sajnos nincs információnk.Az Eb-tv. az otthoni munkavégzés[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:    
A válasz időpontja: 2021. május 11.
#11
Kérdés: Elláthatja a munkáját távmunkában a részmunkaidős mellékállásában az a munkavállaló, aki a főállásában jelenleg 100 százalékos táppénzt kap, mert egészségügyi dolgozóként elkapta a koronavírust?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár külön--külön kell megállapítani.Ebből következően nem kizárt, hogy a biztosított a főfoglalkozású jogviszonyában keresőképtelen és táppénzben részesül, a másik jogviszonyában pedig munkát végez.Ez nem zárja ki a főfoglalkozású jogviszonyban fennálló táppénzjogosultságát sem, feltéve, hogy munkájával nem hátráltatja a gyógyulását, illetve nem mond ellent az orvos utasításainak.Ugyanakkor, ha az orvos úgy ítéli meg, hogy a távmunkáját sem tudja ellátni, és e jogviszonyában is keresőképtelen, akkor[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. február 9.
#12
Kérdés: Hány éves korig jár a családi pótlék és az ehhez kapcsolódóan az eltartó szülőnek járó személyijövedelemadó-kedvezmény a középfokú, majd ezután felsőfokú tanulmányokat folytató gyerek után?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár említett kör azonban abban az esetben is jogosít iskoláztatási támogatásra, ha a gyermek tankötelezettsége már megszűnt. Ebben az esetben azonban csak azzal a feltétellel, hogy közoktatási intézményben tanulmányokat folytatnak. Ebben az esetben annak a tanévnek az utolsó napjáig jár a családi pótlék, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti. Ez jogvesztő határidő, két eset kivételével. Egyrészt, ha a gyermek sajátos nevelési igényű tanuló, és fogyatékossági támogatásban nem részesül, másrészt a már korábban említett súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetében. Előbbi esetben a korhatár a gyermek 23. életéve, utóbbiban korhatár nincs meghatározva. Abban az esetben tehát, ha gyermeke nem beteg, megállapítható, hogy annak a tanévnek a végéig jár csak saját jogán iskoláztatási támogatás, amelyben a 20. életévét betöltötte. A tanév természetesen az adott év augusztus 31-ig tart. Ellenben, ha iskolai igazolással kizárólag június 30. napjáig rendelkezik, a családi pótlék elbírálásával foglalkozó szerv az ellátást ezzel az időponttal fogja megszüntetni. A nyári hónapokra - júliusra, augusztusra - esetlegesen visszamenőleg, az új igazolás benyújtását követően lenne jogosult a kérelmező az ellátás igénybevételére. Az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától lehet megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. Ez alapján visszamenőlegesen abban az esetben lehet a családi pótlékot megállapítani, ha a kérelem benyújtásakor a feltételek fennálltak. Így figyelemmel kell lenni, hogy a tanulói jogviszony benyújtása - amennyiben a gyermek továbbra is középfokon tanul - ne csússzon a szeptember 30. napját követő időszakra. Természetesen, ha a gyermeke beteg, fogyatékos vagy sajátos nevelést igénylő tanuló, továbbra is jár - a megfelelő okmányok benyújtása esetén - az ellátás a gyermeke részére. A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a 23. életkor betöltéséig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosultnak írásban be kell jelentenie a folyósító szervnek, vagyis a lakcím szerint illetékes kormányhivatal családtámogatással foglalkozó osztályának a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát és annak érvényességét. A bejelentést - feltéve, hogy a tanuló a középiskolai tanulmányokat az adott tanév végén nem fejezi be - először annak a tanévnek a végéig kell megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll. Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnt, és a családi pótlékra való jogosultság megszüntetésre került, de a 20. életévének betöltését követően a sajátos nevelési igényű tanuló ismét tanulói jogviszonyt létesít, a bejelentést a családi pótlék iránti kérelemmel egyidejűleg kell megtenni. Fentiekből kiderül, hogy általános esetben az ellátás annak a tanévnek a végéig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét betöltötte, feltéve, ha eddig középfokú tanintézményben tanult.Az adókedvezmény igénybevétele a családi pótlék folyósításához igazodik.A családi kedvezmény összegét az eltartottak, illetve a kedvezményezett eltartottak száma határozza meg. Az Szja-tv. a következők szerint határozza meg az eltartottak, kedvezményezett eltartottak fogalmát.Kedvezményezett eltartott:a)[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. február 9.
#13
Kérdés: 2021-től valóban korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni a rokkantsági el-látás mellett?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár pontja]. Ugyanakkor a végrehajtást segítő 327/2011. Korm. rendeletben továbbra is hatályban maradtak a keresőtevékenység bejelentésére vonatkozó előírások.Szintén hatályosok a 2011. évi CXCI. tv. azon előírásai, hogy meg kell szüntetni a rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátást, amennyiben az érintett foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor. Ezekben az esetekben egyébként az ellátás a megszüntetés[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. február 9.
#14
Kérdés: Figyelembe kell venni a nyugdíjas munkavállalókat abban az esetben, ha egy cég által foglalkoztatott személyek létszáma meghaladja a 100 főt, ezért döntést kell hozniuk társadalombiztosítási kifizetőhely létesítéséről?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet hoz létre, vagy e feladatok ellátására más, kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást köt.A törvény értelmében tehát csak a társadalombiztosítási ellátásra jogosult foglalkoztatottakat kell a létszám meghatározása során figyelembe venni.A saját jogú nyugdíjasként keresőtevékenységet létesítő személyre a biztosítás e jogviszonya[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. június 29.
#15
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy munkavállaló egészségbiztosítási pénzbeli ellátás folyósításának ideje alatt lép ki a munkáltatójától? Jogosult lesz az ellátásokra kilépése után is a munkavállaló, vagy elveszíti a jogosultságát a munkaviszony megszüntetése után?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kilépő munkavállaló nem létesít újabb biztosítási jogviszonyt, akkor a továbbiakban ellátatlan marad, az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság pedig 45 napig marad fenn, illetve, ha a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg. Amennyiben a dolgozó munkaviszonya munkahelyváltás miatt szűnik meg, akkor az új munkaviszonyában jogosult lesz ellátásra, azonban nem táppénzzel kezd, hanem először az időarányos betegszabadságra válik jogosulttá. Amennyiben a keresőképtelenség a betegszabadság lejárta után is fennáll, és az egyéb jogosultsági feltételekkel rendelkezik, a táppénz ismét igényelhető.Ha a biztosítási jogviszony a CSED folyósítása alatt szűnik meg, és a jogosult nem létesít újabb biztosítási jogviszonyt, továbbra is a volt foglalkoztatónál működő kifizetőhelynek kell folyósítania az ellátást. Ha azonban a CSED folyósításának ideje alatt az ellátott foglalkoztatót vált, az ellátást a továbbiakban az új foglalkoztató mellett működő kifizetőhelynek (vagy annak hiányában az egészségbiztosítónak) kell folyósítania. Ugyanígy kell eljárni az örökbefogadói díj esetén is.Ha a GYED folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, és nem létesít újabb biztosítási jogviszonyt, továbbra is a volt foglalkoztatónál működő kifizetőhelynek kell folyósítania az ellátást. Ha azonban a GYED folyósításának ideje alatt az ellátott foglalkoztatót vált,[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. július 20.
#16
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár személynek, akinek az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát a járási hivatal megállapítja. A szociális rászorultság annak a személynek állapítható meg,a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 százalékát,b) aki egyedül élő, és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-átnem haladja meg, és családjának vagyona nincs.A szociális rászorultságról a járási hivatal hatósági bizonyítványt állít ki.Amennyiben a fizetési kötelezettség fennáll, az egészségügyi szolgáltatási járulékot havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni. A járulék mértéke havonta 8000 forint, törthónapban napi 270 forint. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a nehéz helyzetben lévő magánszemély helyett - hozzájárulásával - más személy vagy szerv (pl. a munkáltató) is megfizetheti, ehhez azonban a NAV jóváhagyása szükséges. Az átvállalást a 'T1011U jelű adatlapon kell bejelenteni.Abban az esetben, ha a befizetés semmiképpen nem oldható meg, vagy súlyosan veszélyezteti a kötelezett mindennapi megélhetését, lehetőség van a fizetési kötelezettség halasztására, részletfizetésére, mérséklésére, illetve elengedésére. Felhívjuk a figyelmet, hogy a NAV kizárólag az adózó kérelme alapján engedélyezhet fizetési kedvezményt, és kizárólag csak tényleges tartozásra. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóságtól nem kérhető az egészségügyiszolgáltatásijárulék--fizetési kötelezettség felfüggesztése. A kérelmet az illetékes megyei adó- és vámigazgatóság fizetési kedvezmények osztályára kell benyújtani a FAM01 jelű űrlapon.A nehéz helyzetben lévő személynek vannak egyéb lehetőségei is, amelyek segíthetnek az átmeneti terhek enyhítésében.Az Eb-tv. például lehetőséget biztosít arra, hogy a biztosítási jogviszonnyal rendelkező beteg méltányosságból igényeljen táppénzt, ha a keresőképtelenségét megelőző időszakban rövid biztosítási idővel rendelkezik, ugyanakkor a keresőképtelensége időtartama meghaladja a táppénzre való jogosultság időtartamát. Jelen esetben erről van szó, ezért a munka-vállaló a foglalkoztatójához benyújtott kérelemmel igényelheti az ellátást. A kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolásokat, a kezelőorvos javaslatát, és a keresőképtelenség várható időtartamára vonatkozó orvosi szakvéleményt. A kérelemnek tartalmaznia kell a közös háztartásban lakók számát, illetve egy nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről. A foglalkoztatónak 5 napon belül kell továbbítania a kérelmet a székhelye szerint illetékes kormányhivatal[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
#17
Kérdés: Hogyan vehetőek igénybe az egészségügyi ellátások harmadik országokban magáncélú tartózkodás esetén? Megtéríti a magyar társadalombiztosítás az ellátás költségeit, vagy a teljes összeget az utazónak kell fizetnie még akkor is, ha itthon már hosszú ideje fizeti a társadalombiztosítással kapcsolatos közterheket?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár együttműködés és a szociális biztonság terén. Az egyezmények három csoportra oszthatók az igénybe vehető ellátások és az ellátásra jogosult személyi kör sajátosságai alapján: teljes körű ún. szociálpolitikai egyezmények, egészségügyi együttműködési egyezmények, valamint szociális biztonsági egyezmények.Jelenleg kettő teljes körű ún. szociálpolitikai egyezményünk van érvényben, Jugoszlávia utódállamával, Koszovóval (1959. évi 20. tvr.), valamint a Szovjetunió utódállamaival, Oroszországgal, illetve Ukrajnával (1963. évi 16. tvr.).Az egyezmények rendelkezései szerint egészségügyi ellátásban, az egyezményben részes államok valamelyikében állampolgársággal rendelkező személy részesül. Átmenetileg a szerződő államban tartózkodás esetén a tartózkodás helye szerinti állam térítésmentesen nyújt a másik fél állampolgárai számára sürgősségi egészségügyi ellátást, kizárólag közfinanszírozott kórházban, amennyiben az érvényes útiokmány (magyar útlevél) felmutatásával igazolja jogosultságát. A sürgősségi ellátásokon túlmenően (kifejezetten gyógykezelési szándékkal érkező állampolgárok részére) további ellátás csak térítés ellenében biztosítható.Az egészségügyi együttműködési egyezmények hasonlóak a szociálpolitikai egyezményekhez, vagyis - az egyéni, helyben szokásos önrészek kivételével - ingyenes ellátást biztosítanak a szerződő felek állampolgárainak heveny megbetegedés vagy halaszthatatlan orvosi beavatkozást igénylő esetekben. Magyarországnak jelenleg az alábbi országokkal van érvényes egészségügyi együttműködési egyezménye:- Jordán Hasemita Királyság (15/1981. MT rend.)- Kuvait (33/1979. MT rend.)- Angolai Népi Köztársaság (17/1984. MT rend.)- Iraki Köztársaság (47/1978. MT rend.)- Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (14/1975. MT rend.)A szociális biztonsági egyezmények egyedileg szabályozzák a két szerződő ország állampolgárainak egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát.Jelenleg Magyarországnak Albániával, Ausztriával, Bosznia-Hercegovinával,[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. december 14.
#18
Kérdés: Jogosult lehet öregségi nyugdíjra az a személy, aki csak 18 év szolgálati idővel rendelkezik?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár 63. életév,d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.A társadalombiztosítási öregségi résznyugdíjhoz vagy öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges hiányzó szolgálati idő - maximum öt naptári év - pótlása érdekében a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál megállapodást köthet az a személy, aki még nem nyugdíjas, nincs munkája, vagy más formában nem biztosított, vagy a biztosítása szünetel.Az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz minimálisan megkívánt szolgálati idő, legfeljebb öt naptári év pótlása érdekében első lépésben öregségi nyugdíj megállapítására irányuló igényt kell előterjeszteni. Az eljárás során hozott határozatban a hatóság tájékoztatja az ügyfelet a megállapodás kötésének lehetőségéről, valamint a nyugellátás megállapításához hiányzó idő pontos tartamáról. A megállapodás[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. február 23.
#19
Kérdés: Mennyiben befolyásolja a megállapított nyugdíj összegét egy lényegesen megemelt jövedelem annak a személynek az esetében, aki 2022. november hónapban tölti be a nyugdíjkorhatárát, és akkor 46 év és 100 nap igazolt szolgálati idővel fog rendelkezni? Milyen mértékben kellene megemelni a munkavállaló jelenlegi 350 000 forintos havi fizetését, hogy az ellátás összegét jelentősen befolyásolja?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár 400 havi keresetet jelent. Hogy e 400 havi átlagot mennyiben befolyásolja a következő 18 hónap, az alapvetően nem szakmai, hanem matematikai kérdés. Az egyszerűség kedvéért az ezt megelőző 400 hónap átlagát tekintsük 100-nak. Amennyiben az elkövetkezendő 18 hónapban ezen átlagkereset dupláját keresné, akkor a havi átlaga a következők szerint alakul: 40 000 + 18 × 200 = 43 600:418 = 104,3.A számítás természetesen erősen leegyszerűsített, és az eredményt számos tényező befolyásolja, különösen a korábbi keresetek, valorizációs értékek alakulása.[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. június 29.
#20
Kérdés: Valóban kaphat nyugdíj-kiegészítést egy öregségi nyugdíjas személy, aki fogyatékos gyermekét még jelenleg is ápolja?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár gyermekgondozást segítő ellátásban (együtt: családtámogatási ellátás) részesültek,tartós ápolást végzők időskori támogatására jogosultak.A támogatás megállapítása során az ápolási díj és a családtámogatási ellátás folyósításának időtartamát össze kell számolni azzal, hogy a családtámogatási ellátásnak az idejéből legfeljebb 10 év vehető figyelembe.Nem jogosult a támogatásra az igénylő, haa) külföldre költözik,b) öregségi nyugdíjban nem részesül, illetvec) részére az öregségi nyugdíj folyósítás nélkül került megállapításra,d) nyugdíjelőleg kerül folyósításra,e) nem rendelkezik 20 év ápolási időszakkal,f) nem a gyermeke, hanem más hozzátartozója ápolása céljából részesült ápolási díjban,g) a jogosultsági időszakon belül - ugyanazon gyermek jogán - nem részesült legalább 1 évig emelt összegű ápolási díjban vagy kiemelt ápolási díjban.A tartós ápolást végzők időskori támogatásának havi összege 50 000 forint. A támogatás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. október 19.
#21
Kérdés: Jogosulttá válhat GYET-re az édesanya abban az esetben is, ha három gyermeke közül a legkisebb hamarosan óvodába kerül? Kizáró ok lehet, ha a gyermek óvodába jár?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár tudnak megállapodni, hogy melyikük vegye igénybe az ellátást, megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt. A Cst. kizárólag a nagyszülők részére megállapításra kerülő gyermekgondozást segítő ellátás esetére nevez meg tiltó rendelkezéseket a gyermekek nappali elhelyezésével kapcsolatban. Nem jár gyermekgondozást segítő ellátás a nagyszülőnek, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben helyezik el. A vér szerinti szülők esetében ilyenfajta negatív meghatározásra nem kerül sor. A szabályozás nem keverendő össze a nevelésbe vétel miatti elhelyezéssel. Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki olyan gyermek után igényli a támogatást, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el. Ebben az esetben azonban természetesen nem az óvodai ellátásra tér ki a jogszabály. A Cst. R. is megemlíti a napközben elhelyezett gyermekek témakörét. A rendelet sokkal lényegre törőbben foglalkozik a kérdéssel, mint a törvény. A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult köznevelési intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek szülők esetében félévesnél, nagyszülők esetében háromévesnél idősebb. Jelen esetben mindhárom gyermek betöltötte már a megadott kort, így nem lehet korlátozni az ellátást a napközbeni elhelyezésre történő indoklással. A gyermeknevelési támogatás havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegével, töredék hónap esetén annak harmincadrészével. Jelenleg - már igen hosszú ideje - ez 28 500 forint. A gyermeknevelési támogatás megállapítását, folyósítását kizárólag a területileg illetékes kormányhivatal családtámogatási osztálya végezheti, így az ellátás iránti igényt is feléjük kell jelezni. A gyermeknevelési támogatás megállapítása kizárólag kérelemre történhet. Ehhez az ellátáshoz kapcsolódó formanyomtatvány a "Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására". Az első részben a kérelmezőnek meg kell jelölnie azt a jogcímet, amelynek alapján az ellátást igényli, például vér szerinti szülő, gyám vagy szülővel együtt élő házastárs. Meg kell adnia a saját és - amennyiben van - házastársa/élettársa[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. március 9.
#22
Kérdés: Megállapítható gyermekápolási táppénz az apa részére a hároméves beteg gyermeke otthoni ápolására tekintettel abban az esetben, ha a házastársa a másfél éves gyermekük után GYED-ben részesül, és az ellátás folyósítása mellett visszament dolgozni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár döntik el, hogy a beteg gyermek otthoni ápolását melyik szülő látja el. A gyermek után járó gyermekápolásitáppénz-napok mindkét szülőt azonosan megilletik (Eb-tv. 44. §, 46. §). Ugyancsak az Eb-tv. 39. §-ában foglaltak értelmében, ha a szülők a közös háztartásukban élő gyermekeik jogán gyermekgondozási díjra is jogosultak, a közös háztartásban élő gyermek jogán[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
#23
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a közalkalmazottként dolgozó, magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez? A gyermek édesanyja egyéni vállalkozó, aki szünetelteti a vállalkozását?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,- a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.Az Eb-tv. nem tiltja, illetve nem is korlátozza a GYED melletti munkavégzést, ami azt jelenti, hogy az apa az ellátás igénybevétele alatt korlátlanul dolgozhat, keresőtevékenységével az ellátást nem veszélyezteti.Az édesanya szünetelő egyéni vállalkozásában nem kötelezett járulékfizetésre, viszont munkát sem végezhet. Természetesen otthon maradhat a gyermekkel, viszont ebben az esetben - mivel nem biztosított és ellátást sem kap - egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2021. január 1-jétől 8000 forint, napi összege 270 forint. Főszabály szerint a NAV automatikusan írja elő az egészségügyi szolgáltatási járulékot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján, és erről tájékoztatást küld a járulékfizetésre kötelezettnek. Abban az esetben tehát, ha az anya ezt az értesítést megkapja, nem kell bejelentenie a NAV-hoz. Ha a NAV a járulékfizetést[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. június 29.
#24
Kérdés: Köteles bejelenteni a kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadság időtartamát a munkáltató a 'T1041-es nyomtatványon?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy- a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén vagy- önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.Például, ha a munkavállaló 3 évesnél fiatalabb gyermeke gondozása céljából az Mt. 128. szakasza alapján fizetés nélküli szabadságot kap, abban az esetben kell biztosításának a szünetelését a 'T1041-es nyomtatványon bejelenteni, ha nem részesül az előzőekben említett gyermekvállalással összefüggő ellátások egyikében sem.Az Mt. 131. §-a szerinti - a munkavállalónak hozzátartozója tartós (előreláthatólag[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
#25
Kérdés: Milyen összeget igényelhet vissza közteher címén egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég, ha a munkavállalójának gyermeke születik, és igénybe veszi az apáknak járó szabadságot?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár részére a központi költségvetésből megtérítésre kerül.Az erre vonatkozó kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtania, a MÁK honlapjáról letölthető erre szolgáló nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon. A kérelmet március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig, valamint december 31-éig kell az adott negyedévről benyújtani.A munkaadó tehát a távolléti díj összegére, illetve az ezzel összefüggésben őt terhelő közteherre (szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) tarthat igényt.A kisvállalati adó alanyát viszont sem szociális hozzá-járulási adó, sem pedig szakképzésihozzájárulás--fizetési[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:    
A válasz időpontja: 2021. március 30.
#26
Kérdés: Valóban figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalóként a rehabilitációs hozzájárulás meghatározása során egy újonnan belépett munkavállaló, aki után sajátos nevelési igényű gyermekként magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár megállapított - sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy- felsőoktatási intézményben - a Felsőokt-tv. szerint megállapított - fogyatékossággal élő hallgatónakminősült.Rajtuk kívül azt a személyt is megváltozott munkaképességű munkavállalóként lehet számba venni, aki a munkaszerződése szerint jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. A munkáltatónál- 20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,- 21-100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,- 101-250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,- 251-500 megváltozott[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. március 30.
#27
Kérdés: Hogyan érvényesül a munkabérletiltás a munkavállaló 2021. január 4. napjától január 29-ig terjedő keresőképtelen állománya időtartamában, ha a keresőképtelenségét utólagosan, a követő hónapban igazolja, ezért a munkáltató 2021. február hónapban számolja el a betegszabadság idejére járó juttatást, és 2021. március hónaptól a korábban folyósított munkabérelőleg levonásba helyezését is megkezdi? Az öregségi nyugdíjminimum ötszörös összegét a munkáltató kötelező érvénnyel kényszerül kifizetni a munkavállalónak, vagy a jelen ügyben ennél alacsonyabb kifizetett munkabér is jogszerűnek minősül?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.A Vht. "A levonás közös szabályai" fejezetrészben határozza meg a letiltás főbb irányvonalait. Itt kerül szabályozásra a szándékolt jogalkotói rendelkezés a levonás során úgynevezett mentes munkabérrészről. A jogalkotó a munkabér védelme, illetve a munkát végző személyt megillető relatíve elvárható megélhetési szint garanciája érdekében megalkotta a levonásmentes munkabér fogalmát, értve alatta azt az összeget, melyet a végrehajtási eljárás keretében is, annak terhe mellett az adós részére kifizetni rendel.A Vht. 62. §-ának (1) bekezdése alapján a 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj [27. § a) pont] legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén. A mentes munkabérrész fogalom a Vht. alkalmazásában azt a garantált törvényi minimumot jelenti, melyet a jogalkotó - a gyermektartásdíjra vonatkozó bizonyos korlátozásokkal - az adós rendelkezési körébe utal.Mindez összhangban áll a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt pénzösszeg végrehajtására vonatkozó szabályozással. A Vht. 79/A. §-ának (3) bekezdése alapján a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50 százaléka is végrehajtás alá vonható.A citált normaszöveg ismeretében nyilvánvaló, hogy a levonás alól mentes fogalom alatt nem az öregségi nyugdíjminimum összegének ötszöröse, azaz a 142 500 forint, hanem 28 500 forint értendő, ami egyidejűleg fennálló több juttatott kifizetési jogcím esetében is egyszer vehető figyelembe.A munkabérből történő letiltás általában folyamatos végrehajtási cselekmény, melyet megfelelően szemléltet, hogy a 2021. február hónapban a hónap közben számfejtett betegszabadság jogcímű kifizetés esetében a Vht. 61. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelező érvényű levonásokkal csökkentett, számlára utalt jövedelem a Vht. 63. §-ának alkalmazásával 142 500 forint.A 2021. február hónapra esedékes munkabért a tárgyhónapban megelőzően utalt kötelező jellegű levonásokkal, valamint letiltással csökkentett betegszabadság kifizetését követően nem a dolgozó részére, hanem - a végrehajtás alá vont tartozás kiegyenlítésére érdekében - a végrehajtást kérő, illetve az[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:    
A válasz időpontja: 2021. május 11.
#28
Kérdés: A társadalombiztosítási jogviszony utólagos bejelentésére való kötelezésen kívül milyen összeg után milyen közteherfizetési kötelezettség előírására kerül sor a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság vizsgálata során, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget? Melyik hatóság illetékes a munkáltató, illetve a munkavállaló részére előírt kötelezettségek utólagos megfizettetésével kapcsolatos eljárás lefolytatására, és ezt melyik jogszabály rendezi?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár alábbiakat tartalmazza.A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának megállapítása szempontjából a jogszabálysértés megkezdésének időpontja, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony- a hatósági ellenőrzés megkezdésekor fennáll, a hatósági ellenőrzés megkezdésének időpontja,- a hatósági ellenőrzés megkezdését követően létesült, a jogviszony létesítésének időpontja,- a hatósági ellenőrzés megkezdésekor már megszűnt, a jogviszony megszűnésének napja.Ha a felek a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a jognyilatkozat alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megtartásával létesítették, a foglalkoztatót csak a bejelentési kötelezettség teljesítésére kell kötelezni.Az Ff-tv. 10. §-ában előírt rendelkezés valóban sok kérdést felvet, amelyeknek szabályozása megnyugtató módon egyelőre nem történt meg.Az egyik fontos kérdés a jogviszony 30 napos visszamenőleges megállapítása. A törvény szövege alapján ugyanis a munkáltatónak nincs lehetősége annak bizonyítására, hogy a foglalkoztatás valójában 30 napon belül kezdődött. Amennyiben a bejelentés nem történt meg, az ellenőrzés akkor is minimum egy hónapra visszamenőleg hozza létre a jogviszonyt, ha az a szerződés vagy a felek nyilatkozata alapján csupán 1-2 napja kezdődött. Ez azért is probléma, mert a jogviszony bejelentése a 'T1041-es nyomtatványon történik, amely egyben létrehozza a biztosítási jogviszonyt is, amelyhez járulékfizetési kötelezettség is társul, illetve amely alapján a biztosított munkavállaló a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogot szerez.A törvény nem tér ki arra az esetre, hogy mi az eljárás, ha a dolgozó korábbi biztosítási jogviszonya a megállapított időszakban még fennállt, esetleg külföldön dolgozott, illetve arra sem, hogy mit kell tenni, ha a dolgozó - korábbi biztosítás helyett - esetleg egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére volt kötelezett. Ráadásul a hatóság a jogviszonyt a munkavállalóra nézve kedvezően, a teljes napi munkaidő figyelembevételével teszi meg, akkor is, ha a tényleges foglalkoztatás részmunkaidőben történik.A foglalkozásfelügyeleti hatóság az eljárása során különböző szankciókat alkalmazhat, például munkaügyi bírságot szabhat ki. A munkaügyi bírság legkisebb összege 30 000 forint, amelyet 115/2021. Korm. rendelet értelmében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén mindenképpen ki kell szabnia a hatóságnak. A rendelet értelmében, abban az esetben, ha a foglalkoztató az eljárás során teljesíti a visszamenőlegesen 30 napra fennálló bejelentési kötelezettségét, a bírság összegét a hatóság erre a minimumösszegre állapíthatja meg, a kötelezettség elmulasztása esetén azonban ez az összeg feltételezhetően lényegesen megnő.Bejelentésre kötelezés esetén a hatóság természetesen vizsgálja a kötelezettség végrehajtását - illetve annak elmulasztása esetén hivatalból pótolja is azt -, arra azonban a törvény nem tartalmaz[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. június 8.
#29
Kérdés: Valóban alapíthatnak kedvező adózású szövetkezetet a GYED-en, illetve GYES-en lévő szülők? Milyen feltételekkel működhet egy ilyen szövetkezet?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tag tagsági jogviszonya megszűnik azon a napon, amelytől sem gyermekgondozási díjban, sem gyermekgondozást segítő ellátásban nem részesül.A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetében minden tagnak kötelező személyesen is közreműködnie, azaz nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja. A személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére vonatkozóan a szövetkezetnek a tagjával tagsági megállapodást kell kötnie.A tagsági megállapodásban a szövetkezet tagját megillető ellentételezést úgy kell meghatározni, hogy annak arányosnak kell lennie a tag személyes közreműködésének mértékével, figyelemmel arra is, hogy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete az éves nettó árbevételének legalább 85 százalékát köteles a tagok között felosztani.A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony olyan sajátos jogviszony, amelynél a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését külső szolgáltatás keretében teljesíti.A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján jön létre. A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.A külső szolgáltatás nyújtására a Ptk. megbízásra vonatkozó előírásait, valamint az Mt. néhány konkrétan meghatározott szabályát és az Mvt. irányadó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.Abban az esetben, ha a tag feladatteljesítésének tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagja részére, ha két egymást követő napon végzi a feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbér, illetve legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő feladatok ellátása esetén a garantált bérminimum.A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja ebben a jogállásában nem minősül biztosítottnak, utána társadalombiztosítási közterhet, illetve szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. A szövetkezet tagjának a személyes közreműködésére tekintettel[…] részlet vége a válaszból.
#30
Kérdés: Foglalkoztathatja a turisztikai idénymunkára vonatkozó szabályok szerint a munkavállalóit egy balatoni büfét üzemeltető kft., amely minden évben május 1-jétől augusztus 31-ig tart nyitva?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár tehát két kritériumot határoz meg: egyfelől, hogy azzal a munkáltatóval létesítsék a jogviszonyt, amely kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytat, másfelől, hogy a munka idényjellegű legyen, vagyis olyan munka, amely a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül, vagyis munkaszervezéssel nem kiküszöbölhető módon - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.Ha a két feltétel megvalósul, akkor lehet az Efo-tv. turisztikai idénymunkára vonatkozó szabályait alkalmazni.A büfé üzemeltetése - és általában a vendéglátás - nem tekinthető kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek, ezért a munkavállalókat nem lehet a turisztikai idénymunkára vonatkozó feltételekkel foglalkoztatni.A munkáltató két lehetőség közül választhat. Az egyik, hogy a dolgozóit az alkalmi munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint jelenti be, amely az idénymunkánál rövidebb és rugalmatlanabb foglalkoztatást tesz lehetővé, ráadásul figyelemmel kell lenni a létszámkorlátozásokra is. A másik, hogy az Mt. szerinti határozott idejű munkaviszonyt létesít.Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak alkalmazási területén kívül eső idényjellegű tevékenység esetén ugyanis az Mt. az általánostól eltérő szabályok alkalmazását teszi lehetővé. Ezek a foglalkoztatás rugalmasságát célozzák, és[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.