Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Melyek azok az időtartamok, amelyek jogosító időként beszámítanak a nők kedvezményes nyugdíjazásánál, amely életkorra tekintet nélkül 40 év munka után jár?
Részlet a válaszából: […] A nőkkedvezményes nyugdíjának megállapításánál jogosultsági időnek kizárólaga) akeresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá esőjogviszonnyal, valamint b)terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozásisegélyben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 9. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azegyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításánakfennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ugyanezenparagrafus (2) bekezdése szerint az 5. § (1) bekezdés g)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Milyen mértékben számít be a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időbe a napi 6, heti 30 órás munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. rendelkezése szerint a biztosítottnak biztosításikötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képezőkeresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek csakaz arányos időtartama vehető szolgálati időként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjasra ugyanazok a feltételekvonatkoznak, mint az előrehozott öregségi nyugellátásban részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Társadalmi megbízatású polgármester juttatásai

Kérdés: A költségátalány mellett kifizethető-e az egyéb indokolt és testületi határozattal elfogadott költség (kiküldetés, telefonkártya) annak a társadalmi megbízatású polgármesternek, aki az alakuló ülésen lemondott a tiszteletdíjáról, és csak a költségátalányt veszi igénybe? A költségtérítésen kívül jogosult-e melegétkezési utalványra, valamint üdülési csekkre?
Részlet a válaszából: […] A Pök-tv. 13. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a társadalmimegbízatású polgármester nem jogosult egyéb juttatásokra. Bár e törvény azegyéb juttatások fogalmát nem értelmezi, véleményünk szerint az egyébkéntmunkaviszonyban jellemző, személyes, illetve családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] Az ún. minimum-járulékalapot a Tbj-tv. 20. § (2) bekezdésekizárólag a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén írja elő, ígya tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselő esetében ajárulékfizetési kötelezettség eldöntésénél más szempontokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Tiszteletdíjas polgármester járulékai

Kérdés: Törvényszerű-e egy tiszteletdíjas polgármester tiszteletdíjából a 4 százalék egészségbiztosítási járulék, a 8,5 százalék nyugdíjjárulék és a 4 százalék egészségügyi hozzájárulás levonása? Kell-e 4 százalék egészségügyi hozzájárulást vonni egy tiszteletdíjas polgármester felügyelőbizottságban ellátott munkája alapján fizetett tiszteletdíjból, amely nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A társadalmi megbízatású polgármester biztosítottnakminősül, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő díjazása eléri atárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegénekharminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Polgármesterré választott ügyvezető közterhei

Kérdés: A képviselő-testület jóváhagyása után milyen jogviszonyban láthatja el ezentúl ügyvezetői teendőit az a 39 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező kft.-tulajdonos, akit polgármesterré választottak? Az ügyvezető 14 év óta alkalmazottként dolgozik.
Részlet a válaszából: […] A polgármester összeférhetetlenségének eseteit az Ötv. 33/A§ (1), illetve (2) bekezdése taglalja. A jogszabályi hely – aképviselő-testület hozzájárulása esetén – semmilyen jogviszonyban sem zárja kiaz ügyvezetői teendők ellátását, még a főállású polgármester...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Választott tisztségviselő tiszteletdíjának közterhei

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot, illetve eho-t fizetni egy társadalmi szervezet választott tisztségviselőjének havi 5000 forint összegű tiszteletdíja után?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. értelmezésében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.