Táppénz irányadó időszaka munkáltató átalakulása esetén

Kérdés: Mi lesz a táppénz irányadó időszaka azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiknek a korábbi munkáltatója, egy szövetkezet átalakult, és egy kft. lett a jogutódja? Az előd és a jogutód munkáltató is kifizetőhelyként működik, az átalakuláskor a jövedelemigazolásokat kiállították. Helyesen járnak-e el, ha az előző teljes év lesz az irányadó időszak, hiszen az adatok rendelkezésre állnak?
Részlet a válaszából: […]  Még mielőtt a táppénz összegét állapítanánk meg, a dolgozókbiztosítási idejét kell meghatározni. A jog­utódlás következtében a dolgozókbiztosításban töltött ideje folyamatos.A táppénz összegének megállapítását befolyásolja az irányadóidőszak, és ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Gyámolt gyermek után járó ellátások

Kérdés: Milyen változások történtek a gyámolt gyermek után kapott ellátásokban, és van-e valamilyen feladata ezzel kapcsolatban a gyámnak?
Részlet a válaszából: […] ...a gyámok elszámolásával és tevékenységévelkapcsolatban valóban változások következtek be 2010. január 1-jét követően. Akismértékű átalakulás annak a következménye, hogy bizonyos szempontok miatt ajogszabályok alkotói szigorították a 149/1997. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Kedvezményes dolgozói részvény

Kérdés: Egy állami vállalat átalakulása során a munkavállalók kedvezményesen, a névérték 10 százalékáért vásárolhatnak tulajdonjogot (kedvezményes dolgozói részvény) a létrejött gazdasági társaságból, az 1995. évi XXXIX. tv. előírásának megfelelően. A munkáltatónak van-e valamilyen adatszolgáltatási kötelezettsége az APEH felé a kedvezményes dolgozói részvény juttatását követően, illetve a kedvezményes dolgozói részvény névértéken való visszavásárlásakor? A munkavállalónak van-e bevallási kötelezettsége, ha a munkáltató a kedvezményes dolgozói részvényt névértéken visszavásárolja?
Részlet a válaszából: […] Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyonértékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény szabályai szerint adott dolgozóirészvény juttatásakor a juttató munkáltatónak külön adatszolgáltatásikötelezettsége nem keletkezik. A munkavállaló az Szja-tv. 77/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Ipari szövetkezeti tag jogviszonya

Kérdés: Megtarthatja-e továbbra is a tagsági viszonyát az az üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag, aki kilép a szövetkezetből (megszünteti munkaviszonyát), és egy kft.-hez megy dolgozni? Hogyan változik a helyzet, ha nem rendelkezik üzletrésszel? Üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag nyugdíjba megy a szövetkezettől. Megtarthatja-e tagsági viszonyát, vagy a munkaviszonyának megszüntetésével tagsági viszonyát is meg lehet-e szüntetni a nyugdíjba vonuló ipari szövetkezeti tagnak? Mi történik a tagsági viszonyával akkor, ha a szövetkezetnél továbbra is kiegészítő tevékenységben néhány órás tevékenységet végez, vagy akkor, ha évenként csak néhány esetben végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...határozatban) meghatározott időpontig – nem teljesítette,– a tag meghalt (megszűnik),– a szövetkezet a tagot kizárja,– a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélkülimegszűnik.A Szöv-tv. 70. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezésértelmében a szövetkezeti tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Csoportos létszámleépítés

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással új cég jön létre, mely jogutódja lesz a kft.-nek. A kiválással 25 fő átkerül az új cégbe. A csoportos létszámleépítés szabályait kell-e alkalmazni, ha a kft. átlagos létszáma kb. 115 fő, és van-e jelentési kötelezettség a munkaügyi központ felé abban az esetben, ha a két munkáltató külön megállapodásban rendelkezik arról, hogy az átvett dolgozók kft.-nél eltöltött munkaviszonyát elismerik, és ugyanabban a munkakörben alkalmazza őket az új cég? Csoportos létszámleépítésnek számít-e a kiválás abban az esetben, ha a két cég között nincs megállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezések értelmében jogutóddal szűnik meg a társaságtársaságiforma-váltás, egyesülés és szétválás (továbbiakban együtt: átalakulás)esetén.A gazdaságitársaság szétválása esetén a gazdasági társaság – tagjai (részvényesei) és atársasági vagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Könyvvizsgáló jogállása

Kérdés: Egy részvénytársaság könyvvizsgálója lehet-e egy olyan kft.-nek a könyvvizsgálója is, amelyben az rt.-nek 95 százalékos tulajdonrésze lesz?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről,– a gazdaságitársaságok, a szövetkezetek, az egyéb szervezetek alapításakor, átalakulásakor,megszűnésekor a törvényekben előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési,záradékolási feladatok ellátása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Evás osztalék utáni 4 százalékos eho

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 74. számában megjelent olvasói észrevételre azt válaszolták: "Az eva megfizetése után a társaságoknak más adót fizetniük nem kell, tehát a fentiek szerint megállapított osztalék szja- és járulékmentesen fizethető ki." A Társadalombiztosítási Levelek 75. száma 1313. válaszában azt írják, hogy 4 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem után. Az evás osztalék után is meg kell fizetni ezt a közterhet?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony kizárás,rendes felmondás vagy azonnali hatályú felmondás révén történő megszűnésére,valamint a társas vállalkozás átalakulása esetén a jogutódban részt venni nemkívánó tag vonatkozásában....(5) Az MRP-szervezet megszűnése esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Járulékfizetés "beolvadó" társaság esetében

Kérdés: "A" kft. beolvad "B" kft.-be úgy, hogy az "A" kft.-ből az egyik tulajdonost alkalmazottként átvették, a másik tulajdonos kilépett. Az üzletrész átruházásának ellenértékét "B" kft. a cégbírósági végzés előtt kifizette. Van-e járulék és egyéb adófizetési kötelezettség az "A" kft.-ben a cégbejegyzésig, és ha igen, mikortól meddig, ki után és kinek kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, abejegyzés napjával jön létre [Gt. 16. § (2) bekezdése]. Az átalakulássallétrejövő gazdasági társaság előtársaságként nem működhet. Erre tekintettel ajogutód gazdasági társaság működése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályok miatt van némi átfedés az egyéni vállalkozás és a kft.-tagság között.A Gt. 60. §-a értelmében az átalakulással létrejövő gazdasági társaság működését a cégbejegyzést követő napon kezdheti meg. Ekkor szűnik meg tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit, továbbá felelősségét, valamint a gazdasági társaságok átalakulását, egyesülését, szétválását (a továbbiakban együtt: átalakulás) és jogutód nélküli megszűnését. (2) A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
2