Japán munkavállaló kiküldetése


Keletkezik társadalombiztosításijárulék- és/vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a fogadó vállalkozásnak egy japán állampolgárságú munkavállaló után, akit Magyarországra munkavégzés céljából küldenek ki Japánból? Ennek tényéről a dolgozó rendelkezik egy igazolással, amelyben az áll, hogy a munkavállaló folyamatosan a japán állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik az igazoláson szereplő 5 éves intervallumban (illetve az azt követő 1 éves hosszabbításban). Amennyiben keletkezik bármilyen kötelezettség, mikortól és milyen alap után?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2024. február 13-án (453. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7783

[…] szerződő állam felségterületéről a másik szerződő állam felségterületére munkavégzés céljából kiküldi, és utóbbi munkavégzésre tekintettel a munkavállaló további munkaszerződést nem köt, a munkavállaló kizárólag az első szerződő állam jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha az első szerződő állam felségterületén végezne munkát, feltéve, hogy a kiküldetés tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet.Ezzel párhuzamosan a Szocho-tv. 5. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján díjazása mentesül a szociális hozzájárulási adó alól is.Ugyanakkor az Szja-tv. 70. §-a, illetve 71. §-ának hatálya alá tartozó juttatásokat terheli a szociális hozzájárulási adó.Az esetleges egyéves hosszabbítással kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a 2013. évi CLII. tv. 7. cikkének (3) bekezdésére, amely szerint, amennyiben a kiküldetés időtartama az öt évet meghaladja, a szerződő államok […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.