Végrehajtás két foglalkoztató esetén
Kérdés
A munkavállaló két foglalkoztatónál is munkaviszonyban áll, mely mindkét önálló gazdálkodó szervezettől származó jövedelmére munkabérletiltást adott ki az eljáró végrehajtó. A munkabérek számfejtését ugyanaz a cég végzi. Helyes a végrehajtó előírása, amely szerint a munkabérek számfejtését végző cégnek a két önálló jogviszonyból származó jövedelmet össze kell számítani, és ezt követően az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét meghaladó munkabért teljes mértékben a végrehajtási eljárásba kell utalni, és a tartozás csökkentésére fordítani?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. november 16-án (408. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6982
[…] végrehajtó a kérdéssel érintett munkavállaló mindkét foglalkoztatási jogviszonyából származó jövedelmére, egy időben mindkét foglalkoztatója számára munkabérletiltást adott ki.A végrehajtó felhívásában figyelmeztette a foglalkoztatókat, hogy a két kifizetőnél elért jövedelmet vonják össze, és az összevont jövedelemre vonatkozóan a Vht. hivatkozott szakaszát alkalmazza. Azaz vonja korlátozás nélkül végrehajtás alá az érintett adós immár két munkáltatótól származó jövedelméből azt a részt, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.A Vht. levonás közös szabályait tartalmazó része több ízben is visszautal a megelőző szakaszaira.A Vht. 62. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint, ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le. A Vht. 62. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni. A Vht. fent hivatkozott két szakaszában rendelkezik arról a körülményről, amikor a munkavállalónak több munkáltatója, illetve ugyanattól a munkáltatótól, de több jogcímen származik jövedelme. A két helyzet ugyan eltér egymástól, de egzakt szabályozottság hiányában a két rendelkezés együttes alkalmazásával kell a munkáltatónak eljárni. Önmagában egyik hivatkozott szakasz sem rendelkezik – tükrözve a jogalkotó szándékát – arról, hogy a munkáltatók több jogviszonyból származó és több jogcímen fennálló kifizetésekből jövedelemrészeket együttműködve vonjanak le, illetve utaljanak át, majd azokat közösen tartsák nyilván.Annál inkább, mivel ezt a helyzetet – néhány könyvelőirodát vagy akár a központosított illetményszámfejtést végző intézményeket leszámítva, ahol több gazdálkodó szervezet könyvelését egyszerre látják el – a munkáltatók képtelenek lennének megfelelően kezelni.A gátolt információáramláson túlmenően a levonásban való részvétel aránya, illetve ezek egymással szembeni elszámolása is számos aggályt vet fel.A fentiek elkerülése érdekében a Vht. kizárólag a mentesség összevonását szabályozza, míg a súlyosabb, bár kétségtelenül hitelezői érdekeket szem előtt tartó öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. november 16-án (408. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6982
[…] végrehajtó a kérdéssel érintett munkavállaló mindkét foglalkoztatási jogviszonyából származó jövedelmére, egy időben mindkét foglalkoztatója számára munkabérletiltást adott ki.A végrehajtó felhívásában figyelmeztette a foglalkoztatókat, hogy a két kifizetőnél elért jövedelmet vonják össze, és az összevont jövedelemre vonatkozóan a Vht. hivatkozott szakaszát alkalmazza. Azaz vonja korlátozás nélkül végrehajtás alá az érintett adós immár két munkáltatótól származó jövedelméből azt a részt, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.A Vht. levonás közös szabályait tartalmazó része több ízben is visszautal a megelőző szakaszaira.A Vht. 62. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint, ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le. A Vht. 62. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni. A Vht. fent hivatkozott két szakaszában rendelkezik arról a körülményről, amikor a munkavállalónak több munkáltatója, illetve ugyanattól a munkáltatótól, de több jogcímen származik jövedelme. A két helyzet ugyan eltér egymástól, de egzakt szabályozottság hiányában a két rendelkezés együttes alkalmazásával kell a munkáltatónak eljárni. Önmagában egyik hivatkozott szakasz sem rendelkezik – tükrözve a jogalkotó szándékát – arról, hogy a munkáltatók több jogviszonyból származó és több jogcímen fennálló kifizetésekből jövedelemrészeket együttműködve vonjanak le, illetve utaljanak át, majd azokat közösen tartsák nyilván.Annál inkább, mivel ezt a helyzetet – néhány könyvelőirodát vagy akár a központosított illetményszámfejtést végző intézményeket leszámítva, ahol több gazdálkodó szervezet könyvelését egyszerre látják el – a munkáltatók képtelenek lennének megfelelően kezelni.A gátolt információáramláson túlmenően a levonásban való részvétel aránya, illetve ezek egymással szembeni elszámolása is számos aggályt vet fel.A fentiek elkerülése érdekében a Vht. kizárólag a mentesség összevonását szabályozza, míg a súlyosabb, bár kétségtelenül hitelezői érdekeket szem előtt tartó öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
