Különadó alapjának figyelembevétele nyugdíjalapként
Kérdés
Hogyan számít be a nyugdíjalapba egy kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésekor kifizetett végkielégítés, illetve a felmentési időre járó díjazás, amelyből 75 százalékos mértékű különadót vontak le? Valóban teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét a különadó megfizetésével a magánszemély, annak ellenére, hogy a végkielégítés nem is minősül járulékalapnak?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. április 11-én (316. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5365
[…] jövedelem nem képez járulékalapot. Ugyanakkor az említett törvény 2016. december 31-én hatályos szövege szerint [11. § (3) bekezdés c) pontja] a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény tekinthető járulékalapnak, így a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számításánál – ellentétben a végkielégítés összegével – ez a jövedelem figyelembevételre kerül.A törvény ugyanezen paragrafusának (4) bekezdése pedig kifejezetten a 11. § (3) bekezdésének c) pontjára utal vissza, amikor a magánszemély járulékfizetési kötelezettségét említi. "A (3) bekezdés c) pontjában említett különadóalap után a kifizető 27 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, továbbá a magánszemély a járulékfizetési kötelezettségét is a 10. § szerinti adó megfizetésével teljesíti."2017. január 1-jétől a jogszabályi hely pontosításra került végre, hiszen a társadalombiztosítási járulékot már évek óta felváltotta a szociális hozzájárulási adó. Ennek kapcsán immár a törvény 11. §-a (3) bekezdésének d) pontja rendelkezik arról, hogy a kifizetés mely részét […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. április 11-én (316. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5365
[…] jövedelem nem képez járulékalapot. Ugyanakkor az említett törvény 2016. december 31-én hatályos szövege szerint [11. § (3) bekezdés c) pontja] a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény tekinthető járulékalapnak, így a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számításánál – ellentétben a végkielégítés összegével – ez a jövedelem figyelembevételre kerül.A törvény ugyanezen paragrafusának (4) bekezdése pedig kifejezetten a 11. § (3) bekezdésének c) pontjára utal vissza, amikor a magánszemély járulékfizetési kötelezettségét említi. "A (3) bekezdés c) pontjában említett különadóalap után a kifizető 27 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, továbbá a magánszemély a járulékfizetési kötelezettségét is a 10. § szerinti adó megfizetésével teljesíti."2017. január 1-jétől a jogszabályi hely pontosításra került végre, hiszen a társadalombiztosítási járulékot már évek óta felváltotta a szociális hozzájárulási adó. Ennek kapcsán immár a törvény 11. §-a (3) bekezdésének d) pontja rendelkezik arról, hogy a kifizetés mely részét […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
