Sérelemdíj
Kérdés
Milyen közteherviselési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak a bíróság által megítélt, illetve a munkáltató és a munkavállaló egyezségén alapuló sérelemdíj után? Le kell vonni a munkavállalói közterheket ebből a juttatásból? Keletkezik-e a sérelemdíj után a magánszemélyt terhelő különadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. október 27-én (287. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4869
[…] A sérelemdíj tartalmát tekintve nem kártérítés, annak ellenére, hogy az új Ptk. a sérelemdíjjal kapcsolatosan a kártérítés szabályait rendeli alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a jogsértést elkövető munkaadónak kell a mentesülés feltételeit bizonyítania a sérelmet szenvedett munkavállaló állításával szemben. Tehát a sérelemdíj egyrészről kompenzálja a sérelmes felet, másrészről a jogsértést elkövető munkáltatót "bünteti" azzal, hogy neki kell kimentenie magát, hogy a sérelmezett intézkedése nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, a munkához való jogot, vagy a munkavállaló más egyéb személyiségi jogát. A sérelemdíj utáni közteherfizetési kötelezettséggel kapcsolatosan az Szja-tv. 1. számú melléklete 6.1. pontjának c) alpontját kell kiemelni, amely úgy rendelkezik, hogy adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély – egyebek között – sérelemdíjként kap. A sérelemdíj szja-mentessége kizárja, hogy járulék-, szocho- vagy ehofizetési kötelezettség keletkezzen utána, tehát kijelenthetjük, hogy a sérelemdíj jogcímén megítélt összeg után adófizetési kötelezettség nem keletkezik, a sérelemdíjnak nincs semmiféle adóvonzata. A különadót érintő kérdés kapcsán – feltételezve, hogy a kérdéssel érintett személy olyan jogviszonyáról van szó, amely a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadója hatálya alá tartozik […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. október 27-én (287. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4869
[…] A sérelemdíj tartalmát tekintve nem kártérítés, annak ellenére, hogy az új Ptk. a sérelemdíjjal kapcsolatosan a kártérítés szabályait rendeli alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a jogsértést elkövető munkaadónak kell a mentesülés feltételeit bizonyítania a sérelmet szenvedett munkavállaló állításával szemben. Tehát a sérelemdíj egyrészről kompenzálja a sérelmes felet, másrészről a jogsértést elkövető munkáltatót "bünteti" azzal, hogy neki kell kimentenie magát, hogy a sérelmezett intézkedése nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, a munkához való jogot, vagy a munkavállaló más egyéb személyiségi jogát. A sérelemdíj utáni közteherfizetési kötelezettséggel kapcsolatosan az Szja-tv. 1. számú melléklete 6.1. pontjának c) alpontját kell kiemelni, amely úgy rendelkezik, hogy adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély – egyebek között – sérelemdíjként kap. A sérelemdíj szja-mentessége kizárja, hogy járulék-, szocho- vagy ehofizetési kötelezettség keletkezzen utána, tehát kijelenthetjük, hogy a sérelemdíj jogcímén megítélt összeg után adófizetési kötelezettség nem keletkezik, a sérelemdíjnak nincs semmiféle adóvonzata. A különadót érintő kérdés kapcsán – feltételezve, hogy a kérdéssel érintett személy olyan jogviszonyáról van szó, amely a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadója hatálya alá tartozik […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
