Sérelemdíj


Milyen időponttól kezdődően alkalmazandók a sérelemdíjra vonatkozó új polgári törvénykönyvi előírások a munkajogviszonyban, hogyan foglalhatók össze a sérelemdíj jogintézményére vonatkozó jellemző vonások?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2014. június 3-án (259. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4413

[…] bizonyította, amelynek csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez nem vagyoni kárpótlás volt szükséges.A személyhez fűződő jogok polgári jogi védelmére vonatkozó alapvető előírásokat a régi Ptk. 75-85. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazták.A hatályos Ptk. 2:42-54. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák a személyiségi joggal összefüggő általános szabályokat, illetve az egyes személyiségi jogokra vonatkozó rendelkezéseket.A 2013. évi CCLII. tv. 2014. március 15-i hatállyal módosította az Mt. 9. §-ában foglalt rendelkezéseket a személyiségi jogok védelmével összefüggő előírásokkal összefüggésben.E rendelkezések értelmében a munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. 2:42-54. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:52. §-ának (2) és (3) bekezdései, valamint 2:53. §-ának alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.A Ptk. 2:43. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösena) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;c) a személy hátrányos megkülönböztetése;d) a becsület és a jó hírnév megsértése;e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;f) a névviseléshez való jog megsértése;g) a képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértése.A Ptk. 2:51. §-ának (1) bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján – az elévülési időn belül – az eset körülményeihez képest követelhetia) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;b) a jogsértés abbahagyását, és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.A Ptk. 2:52. §-ának (1) bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért, (2) bekezdése értelmében a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges, (3) bekezdése értelmében a sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.A Ptk. 2:53. §-a értelmében, aki személyiségi jogai­nak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.A 2013. évi CLXXVII. tv. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében az új Ptk. személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően történt jogsértésekre kell alkalmazni, (2) bekezdése értelmében a Ptk. hatálybalépése előtt megsértett személyhez fűződő jogok alapján érvényesíthető polgári jogi igényekre a jogsértés idején hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Az új Ptk. hatálybalépése előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartásra – ideértve a mulasztást is – akkor is az új Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezését kell alkalmazni, ha a jogsértő magatartás befejezése az új Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik.A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések összevetése, értelmezése alapján megállapítható, hogy ha egy munkavállaló munka­viszonyával összefüggésben személyiségi jogainak megsértésére hivatkozva igényt kíván előterjeszteni az illetékes munkaügyi bíróságon, abban az esetben, ha […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.