Többletmunkaidő elszámolása


Alkalmazhatja-e egy egészségügyi alapellátást biztosító betéti társaság a Tny-tv. 43/A. §-ában foglalt adatszolgáltatást az önként vállalt többletmunkaidőről abban az esetben, ha a munkavállalói 1 hétvégi 24 órás és 1 vagy 2 hétközi 16 órás ügyeletet látnak el a napi teendőkön felül, amelyért munkabért kapnak? Hogyan lehet ezt dokumentálni, illetve hogyan működik az adatszolgáltatás ebben az esetben? Hogyan kell figyelembe venni azt, hogy az ügyelet miatt a dolgozók szabadnapot kapnak?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. március 1-jén (191. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3290

[…] időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 416 órát. A heti munkaidő a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg azzal, hogy ennek terhére a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl, rendkívüli munkavégzést vagy egészségügyi ügyeletet rendelhet el. Az önként vállalt többletmunka - megállapodás alapján – ezen felül rendelhető el azzal, hogy az önként vállalt többletmunka ideje nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát, illetve 24 órát, ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul. Az egészségügyi szolgáltató az önként vállalt többletmunkáról nyilvántartást köteles vezetni. A beosztás szerinti napi munkaidő nem haladhatja meg a 12 órát, illetve egészségügyi ügyelet esetén a 24 órát. Az egészségügyi dolgozó különböző jogviszonyokban egészségügyi tevékenységgel töltött munkavégzéseinek együttes időtartama - munkaidőkeret alkalmazása esetén annak átlagában – nem haladhatja meg a heti 60 órát, vagy – ha az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet is ellát – a heti 72 órát. Erről a több, illetve többfajta jogviszonyban egészségügyi tevékenység keretében munkát végző dolgozónak nyilatkoznia kell. Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő, munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, amely a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján legalább 8 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőre csökkenthető. Egészségügyi ügyelet esetén ezt a pihenőidőt közvetlenül az egészségügyi ügyelet befejezését követően kell kiadni (kompenzáló pihenőidő). Az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkaidő beosztására, illetve annak közlésére is speciális szabályok vonatkoznak. Az alkalmazott egészségügyi dolgozóval a munkaidő-beosztást, amely tartalmazza az egészségügyi ügyelet és a készenlét beosztását is - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában -, legalább egy hónappal korábban, és legalább egy hónapra előre, írásban közölni kell. Kollektív szerződés az írásbeli közlés módját, formáját – különös tekintettel a közzététel helyben szokásos módjára vagy az elektronikus úton történő közlés lehetőségére – szabályozhatja. A munkaidő-beosztásban közölni kell a) az egészségügyi dolgozó napi rendes (törvényes) munkaidejének tartamát, a heti pihenőnap (pihenőidő) megjelölését, b) a munkaidő minősítését. A munkáltató a munkaidő-beosztásban a beosztás szerinti munkaidő egyes óráit annak megfelelően minősíti, hogy az a) rendes (törvényes) munkaidőnek, b) egészségügyi ügyeletnek, vagy c) készenlétnek minősül. A minősítés során meg kell jelölni, hogy az egészségügyi ügyeletnek és a készenlétnek mely része minősül megállapodás alapján önként vállalt többletmunkának. Továbbá a minősítés során azt is meg kell jelölni, hogy az egészségügyi ügyelet mely része a megállapodás szerint rendes munkaidő terhére, illetve az évenként legfeljebb 416 óra keret terhére elrendelt munkaidő. A heti pihenőnapon elrendelt egészségügyi ügyelet nem minősíthető rendes munkaidőnek, és csak a 416 óra keret terhére vagy az önként vállalt többletmunkaórák terhére rendelhető el. Önként vállalt többletmunkára vagy a rendes munkaidő terhére elrendelt ügyeletre az egészségügyi dolgozó akkor osztható be, ha a) a munkáltató a munkaidő-beosztás közlése előtt legalább tizenöt nappal írásban tájékoztatja az egészségügyi dolgozót aa) munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában, ab) munkaidőkeret alkalmazása hiányában a havonta általa igénybe venni kívánt önként vállalt többletmunka, illetve rendes munkaidő terhére elrendelt egészségügyi ügyelet felső mértékéről, majd ezt követően b) a felek legkésőbb a munkaidő-beosztás közléséig megkötik az önként vállalt többletmunkára vonatkozó megállapodást. Ebben a megállapodásban – egész órában kifejezve, a törvényes maximális óraszámig - meghatározható az egészségügyi dolgozó által önként vállalt többletmunka, ezen belül a rendes és – amennyiben az annak elrendelésére alapot adó ok bekövetkezik – rendkívüli munkára igénybe vehető többletmunka időtartama. Az egészségügyi ügyelet ellátásáért az alkalmazottat ügyeleti díj illeti meg, amelynek mértékét – figyelemmel a megállapodás alapján rendes munkaidőben elrendelt egészségügyi ügyelet díjazására is – kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg. Kollektív szerződés rendelkezése, illetve a felek megállapodása hiányában az ügyeleti díj mértéke nem lehet kevesebb a) hétköznap az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 70 százalékánál, b) pihenőnapon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 80 százalékánál, c) munkaszüneti napon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 90 százalékánál. Az alkalmazott egészségügyi […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.