Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. október 12-én (182. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3108

[…] el a tevékenységre jellemző keresetet, a társaság a járulékbevallásában – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincadrészét kell figyelembe venni. A társas vállalkozó által fizetendő 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, továbbá 9,5 százalékos nyugdíjjárulék alapja megegyezik a társaságot terhelő társadalombiztosítási járulék alapjával. Tehát a személyesen közreműködő osztrák kültag a magyar biztosítottakkal azonos módon jogosultságot szerezhet a magyar társadalombiztosítás valamennyi ellátására, így a természetbeni egészségügyi szolgáltatásokat is jogosult igénybe venni. Személyes közreműködés hiányában biztosítási jogviszony nem jön létre, amelynek következtében kültagi minőségében nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra sem. Ez utóbbi esetben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága annak függvényében keletkezik, hogy Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik-e vagy sem. Amennyiben igen, akkor a Tbj-tv. 4. § u) pontja alapján belföldi illetőségűnek minősül, s mint ilyen egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága érdekében a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése alapján havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Ha Magyarországon bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, […]