Nyugdíjkorrekció
Kérdés
Miért maradtak ki a nyugdíjkorrekcióból azok a személyek, akik 1991-ben vagy 1996-ban mentek nyugdíjba, miközben az 1997-ben, illetve 1998-ban nyugdíjazottak már részesülnek az emelésből?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. január 12-én (165. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2832
[…] járulékok összegét is. A nyugdíjak között számos kritérium (nyugdíjba vonulás éve, nyugdíjfajta, az elért szolgálati idő hossza stb.) szerint bonyolult arányrendszer érvényesül, melyben rendkívül sok a torzulás, az ellentmondás, az aránytalanság. Ezeket részben a nyugdíj-megállapítási szabályok változásai okozták, de komoly szerepet játszottak a nyugdíjba vonuláskor, illetve az azt követően érvényesült gazdasági folyamatok. A nyugdíjkorrekciós javaslat kidolgozásához tényadatokra, a teljes nyugdíjasállományt pontosan reprezentáló, mintegy 75 ezres, 2005. évi adatokat tartalmazó adatbázisra épülő részletes modellszámítások szolgáltak alapul. Megvizsgálták, hogy a teljes állományon belül hogyan alakultak a nyugdíjösszegek a nyugdíjazás éve, a nyugdíjfajta, a szolgálati idő hossza, a nemek stb. szerint. Az észlelhető arányokat, illetve aránytalanságokat általában igen jól vissza lehet vezetni a fentiekben jelzett fő magyarázó tényezőkre, az azokban bekövetkezett – egy-egy adott időszakra jellemző - változásokra. A nyugdíjkorrekciós javaslat differenciáló kritériumai, illetve mértékei a modellvizsgálatok eredményeihez, illetve a kapott eredmények elemzéséhez kapcsolódtak. A korrekciós intézkedéseket megelőző vizsgálatok fő eredménye az volt, hogy a legkedvezőtlenebb helyzetben az 1991 és 1996 között nyugdíjazottak, valamint […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. január 12-én (165. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2832
[…] járulékok összegét is. A nyugdíjak között számos kritérium (nyugdíjba vonulás éve, nyugdíjfajta, az elért szolgálati idő hossza stb.) szerint bonyolult arányrendszer érvényesül, melyben rendkívül sok a torzulás, az ellentmondás, az aránytalanság. Ezeket részben a nyugdíj-megállapítási szabályok változásai okozták, de komoly szerepet játszottak a nyugdíjba vonuláskor, illetve az azt követően érvényesült gazdasági folyamatok. A nyugdíjkorrekciós javaslat kidolgozásához tényadatokra, a teljes nyugdíjasállományt pontosan reprezentáló, mintegy 75 ezres, 2005. évi adatokat tartalmazó adatbázisra épülő részletes modellszámítások szolgáltak alapul. Megvizsgálták, hogy a teljes állományon belül hogyan alakultak a nyugdíjösszegek a nyugdíjazás éve, a nyugdíjfajta, a szolgálati idő hossza, a nemek stb. szerint. Az észlelhető arányokat, illetve aránytalanságokat általában igen jól vissza lehet vezetni a fentiekben jelzett fő magyarázó tényezőkre, az azokban bekövetkezett – egy-egy adott időszakra jellemző - változásokra. A nyugdíjkorrekciós javaslat differenciáló kritériumai, illetve mértékei a modellvizsgálatok eredményeihez, illetve a kapott eredmények elemzéséhez kapcsolódtak. A korrekciós intézkedéseket megelőző vizsgálatok fő eredménye az volt, hogy a legkedvezőtlenebb helyzetben az 1991 és 1996 között nyugdíjazottak, valamint […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
